Műtét új jövőképben,

Csiki Gergely Cikk mentése Megosztás Április utolsó napjaiban egy új endoszkópos gerincsebészeti módszerrel műtötte meg két betegét az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet orvoscsoportja. Az új beavatkozásnak köszönhetően a gerincműtéten átesett betegeket akár már egy nap után haza lehet engedni.

A műtét előkészületeiről, jelentőségéről, előnyeiről, várható elterjedéséről, magyarországi jövőjéről beszélgettünk az intézet munkatársaival. Hármas interjú Óváry Csaba főigazgatóval, Banczerowski Péter professzorral, idegsebészeti szakmai igazgatóval és Czigléczki Gáborral, a Gerincsebészeti Osztály orvosával. Hasonló innovatív eljárások is terítékre kerülnek a novemberi Portfolio Private Health Forum rendezvényünkön.

Kezdjük az elején, hogyan áll össze ilyenkor egy csapat? Banczerowski Péter: Mint minden új technológiánál, gondos előkészítést igényelt a beavatkozás, mivel mind az operáló sebészek, mind a műtő személyzete számára újdonság volt az eszközrendszer és annak alkalmazása. Ilyenkor a leggyakorlottabb csapatot választjuk ki annak érdekében, hogy az esetlegesen felszínre kerülő technikai problémákra azonnal, gördülékenyen tudjunk műtét új jövőképben.

Az fős csapat sebészekre, altatóorvosra, műtősnőre, asszisztensre és műtőssegédre épül. Avassuk be picit az olvasókat, hogyan zajlik a folyamat megszervezése? Banczerowski Péter: Első körben szimuláljuk a műtétet.

Előzetesen a teljes eszközrendszert kipróbáljuk a modellezés során, és amikor ez megfelelően működik, akkor alkalmazzuk a betegen. Ennek köszönhetően kevésbé érhet bennünket váratlan esemény. A beavatkozást egy dél-koreai tanulmányút előzte meg, ahol részt vettünk bemutató műtéteken.

Czigléczki Gábor: Ezt a fajta beavatkozást először ázsiai területeken kezdték el alkalmazni, mivel a kifejlesztője egy dél-koreai professzor.

Az országban és abban a régióban ez bevett és alkalmazott technológia. Például Indiában a hasonló betegségek 80 százalékát már ezzel a műtéti technikával valósítják meg.

műtét új jövőképben lézeres látás helyreállítása mi van

Dél-Koreában van egy nemzetközi tréning központ, amit a világ minden tájáról felkeresnek szakemberek. Azt tapasztalom, hogy Európából is egyre többen mennek és tanulják műtét új jövőképben az új technikát, de mi voltunk az első érdeklődők. A gerincsebészet területén már korábban is voltak endoszkópos beavatkozások, azonban ezek leginkább egycsatornás beavatkozások voltak. A különbség most az, hogy az új technika kétcsatornás és ez technikailag plusz manipulációs lehetőséget, ezáltal magabiztosságot biztosít a sebésznek.

Sokkal szélesebb körben tudjuk minimálisan invazív módon gyógyítani a gerincbetegségeket. Óváry Csaba és Czigléczki Gábor Hogyan találják meg ezeket az újfajta és hatásos technológiákat? Óváry Csaba: Az országos intézetek feladatai közé tartozik az olyan eljárások, technológiák meghonosítása, amelyekről azt gondoljuk, hogy jelentős betegcsoportot érintenek, vagy nagyon súlyos betegséget lehet kezelni velük. Egy új megoldás sokszor nagyobb gyógyulási arányt tud nyújtani egy betegség kezelésében.

Ez a keresés, kutatás állandóan zajlik a háttérben.

A szépészeti műtétek adókötelesek

Tavaly nyáron döntöttük el, hogy látva a műtét új jövőképben nagy beteganyagunkat és az új dél-koreai technológiát, érdemes lehet alkalmazni idehaza, mert számottevő előrelépést érhetünk el. Ennek érdekében utaztunk el, néztük meg a helyszínen közelről a technológiát, és mondtuk azt, hogy ki kell próbálni, és amennyiben olyanok az eredmények, akkor ezt terjeszteni kell. Sőt, lehetőség szerint mindenki másnak, aki hasonló betegeket kezel, műtét új jövőképben kell tudni tanítani.

Innen indult el az a folyamat, ami végül áprilisban két ilyen műtétet eredményezett. Az orvoscsapat tagjai részt vettek egy kurzuson Dél-Koreában, ahol az új technikát bizonyos mértékig szimulációs gyakorlatokon keresztül megtanították.

Eközben idehaza felmértük a helyzetet és kitaláltuk, hogyan lehet magyar viszonyok közé átültetni, milyen forrásból lehet beszerezni az eszközt. A know-how elsajátítása mellett mi kell még ahhoz, hogy ez az eljárás jobban elterjedjen Magyarországon, illetve Európában? Óváry Csaba: Ott kezdeném, hogy el kell dönteni, hogyan tudjuk beszerezni az eszközt és miből lehet finanszírozni a későbbi beavatkozásokat.

Rovat: FőmenüSzakma Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Ami a tényállást illeti, a felperes ben nyakiborda-műtéten esett át, amelyből szövődménymentesen meggyógyult. A beavatkozást megelőzően a műtétet végző orvostól részletes tájékoztatást kapott a műtéttel kapcsolatban.

Ezúttal a Dr. Rose Magánkórház segítségével valósult meg a szükséges eszközök beszerzése, és az előttünk álló időszakban használhatjuk majd ezt az eszközt. Közben a bevezetés érdekében megkezdtük a kontrollingalapú önköltségszámítást, hogy lássuk, az eljárás milyen költségekkel jár és a jelenlegi finanszírozási keretekbe hogyan fér bele.

Ha belefér a közfinanszírozott keretbe, akkor önfenntartó, innentől kezdve csak az eszköz kell hozzá és a szakértelem. Az eszközt meg kell venni, a szakértelmet pedig a mi segítségünkkel meg lehet szerezni másnak is, aki érdeklődik ez iránt.

Banczerowski Péter és Óváry Csaba Mi történik akkor, ha a finanszírozási keretbe mindez nem fér bele? Óváry Csaba: Ha kiderül, hogy az önköltség magasabb, akkor tovább kell lépni gazdasági vonalon, és teljes egészségnyereségességi számítást kell végezni. Ennek keretében vizsgáljuk meg, hogy az új technológiának köszönhetően mennyivel csökkenhet a betegek kórházi tartózkodási ideje, javulhat a gyógyultak aránya, alacsonyabb volt-e a betegség kiújulási rátája és ezek fényében megéri-e a drágább beavatkozás.

Ha elvégeztük az egészségnyereségességi vizsgálatot, akkor egy eljárás-befogadási kérelemmel fordulunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz műtét új jövőképben kérjük, hogy meghatározott centrumokban az eljárás finanszírozható legyen. Most itt tartunk, túlvagyunk az első néhány beavatkozáson, műtét új jövőképben izgatottan számoljuk a költségeit, sőt azt is számoljuk, hogy a jelenlegi költségeket hogyan lehetne egy kicsit optimalizálni.

A hasonló betegségekre adott korábbi műtéti technikák költségével össze lehet vetni a mostanit? Óváry Csaba: Hogyne, sőt azt is tudjuk, hogy azokat milyen önköltséggel végeztük, hány nap bentfekvést igényeltek. Műtét új jövőképben teljes képhez pedig az is hozzátartozik, hogy a korábbi műtéti technikák után milyen életmódbeli megszorításokkal kell élnie egy ideig a betegnek.

Csak egy életszerű példa: ha egy kamionsofőrt porckorongsérvvel műtöttek, akkor a beavatkozás után hónapokig nem ülhet, nem dolgozhat. Banczerowski Péter: Azt gondoljuk, hogy az új technológiának köszönhetően gyorsabb a rehabilitáció. Ez olyan betegek esetében különösen fontos, akiknek gyorsan vissza kell térniük a munkába. Természetesen az első beavatkozások során mindig fokozottan körültekintőek, óvatosak vagyunk. A két említett beteget napon át figyeltük és utána engedtük haza.

Amennyiben ez egy magabiztosan, rutinszerűen alkalmazott technológiává válik, a betegek pedig jól vannak, akkor az egy napon belüli hazabocsátásban gondolkozunk. Czigléczki Gábor: Azt is fontos hozzátenni a költséghatékonyság alátámasztása érdekében, hogy kisebb a műtét utáni fájdalomcsillapító gyógyszerek mennyisége, mert kisebb a vágás és kevésbé fáj a seb. A fertőzési kockázat is alacsonyabb és a kórházi tartózkodás ebből kifolyólag is lerövidíthető.

műtét új jövőképben mennyire rövidlátó a látásélesség

Banczerowski Péter, Óváry Csaba és Czigléczki Gábor Gondolom amikor egy egészségnyereségesség alapú megközelítést alkalmaznak, akkor az sem mindegy, hogy Magyarországon mekkora népbetegséget lehet ezzel a technikával kezelni.

Banczerowski Péter: Általánosságban elmondható, hogy a gerincbetegség világszerte népbetegség, így Magyarországon is. Ennek egyik oka, hogy Európában és Magyarországon is javulnak az életkilátások, a népesség öregszik, így az elhasználódásos gerincbetegségek száma fokozatosan növekszik. Az idegsebészeti ellátást igénylő esetek több mint felét, akár 60 százalékát a gerinc kórképei alkotják.

Az intézetben évente megközelítőleg gerincen végzett beavatkozás történik. Az új technológia természetesen nem minden, a gerincet érintő kórfolyamat kezelésére alkalmas, ugyanakkor az előzetes számításaink szerint az új technológiát akár az esetek felében is alkalmazhatjuk. Czigléczki Gábor: Egyre gyakoribb a gerincbetegség, és azt látjuk, hogy a fiatalok körében is egyre jobban kijönnek a gerincbetegségek. Az a fő előnye az új beavatkozásnak, hogy ebből mind a fiatalok, mind az idősek tudnak profitálni.

Az idősek, akiket jobban megterhel egy nagyobb műtét új jövőképben, illetve a fiatalok, akik pedig hamarabb visszakerülnek a munkába.

műtét új jövőképben Marina Ilyinskaya látásának helyreállítása

Végső soron az is elképzelhető, hogy az új technológia hatékonyságának köszönhetően műtét új jövőképben az összegből több beteget is el lehet látni? Óváry Csaba: Előzetes intuíciónk is erről szólt, ezért is kezdtünk neki.

Lehet, hogy fajlagosan valamivel magasabb az adott beavatkozás bekerülési költsége, de ha rövidebb az ápolási idő és a további, korábban már említett mutatók is kedvezőbbek, makroszinten kiderülhet, hogy valójában olcsóbb ez a beavatkozás. A mi szakmánkban általában úgy szokott lenni, hogy mind az ellátószemélyzetnek, mind pedig társadalmi szinten az a jó, ami a betegnek jó, és egyelőre azt látjuk, hogy ez a beavatkozás a betegnek nagyon jó.

Vannak még olyan új beavatkozások, technikák, amiket szintén vizsgálnak?

  • A műtősasszisztensi hivatás története | eLitMed
  • A szépészeti műtétek adókötelesek - Adó Online

Óváry Csaba: A mi intézetünk volt az, ami körülbelül egy évvel ezelőtt arról számolt be, hogy egy operációs robotot kezdtünk el használni Parkinson-kóros beteg mélyelektródás kezelésénél.

Az is ennek a kutatómunkának volt az eredménye.

műtét új jövőképben csökkent látáslátás

A zürichi egyetemen a közelmúltban találkoztam egy olyan kollégával, aki agyalapi daganatok endoszkópos műtétének egy Európa-szerte ismert szakembere, és egy olyan együttműködést szeretnénk kialakítani, hogy amikor az intézetünk az Egészséges Budapest Programon keresztül megkapja a műtőjében előzetesen megtervezett fejlesztését - köztük egy olyan endoszkópos eszközt, ami alkalmas más idegsebészeti műtétek elvégzésére is - akkor legyen egy olyan nemzetközi szaktekintély, aki segít ennek a bevezetésében és alkalmazásában.

Ezek olyan minimálisan invazív beavatkozások, amelyek ugyan technikailag nehezebbek, de a beteg számára sokkal kisebb terhelést, rövidebb gyógyulást igényelnek. Ha össze kellene foglalni ezt a kutakodást, akkor ez az egyik nagy irány.

Budapest szív(koszorú) műtét előtt

Banczerowski Péter: Az intézet mindig is élenjáró volt a minimálisan invazív technológiák fejlesztésében és alkalmazásában. Az elmúlt évtizedekben számos új, többségében a gerincet érintő műtéttechnikai eljárást vezettünk be, amiből voltak olyanok, amelyek világszerte egyedülállóak, és voltak olyanok, amiket a nemzetközi irodalomból adaptáltunk és továbbfejlesztettünk. Az endoszkóp ennek az útnak az egyik állomása, azonban nem állunk meg ezen az úton, hanem folyamatosan keressük a további műtét új jövőképben.

A korábban intézetünkben bevezetett és alkalmazott ROSA-robotnak is van műtét új jövőképben, amely segítségével számottevően nagyobb pontossággal tudnánk a csigolyákba csavarokat helyezni szövetkímélő módon is. Az alkalmazások tárháza végtelen, a kérdés a rendelkezésre álló források mértéke és elérhetősége, mivel a modern, magas technológiai szintet képviselő orvostechnikai berendezések nagymértékben költségigényesek.

Óváry Csaba: Ez egy kicsit olyan, mint a kortárs művészet. A klasszikusokról már mindenki tudja, hogy mi az értékes. A kortársból ki kell tudni választani azt. Nagyon nagy a paletta, meg kell találni, hogy mi az, ami helyi körülmények között az itteni szakértelemmel hozzánk adaptálható. Nyilván ez igényli az Egészséges Budapest Program forrásait, fejlesztéseit, mert a műtőben olyan technikai felszereltségre van szükség, amit nem lehet józan paraszti ésszel áthidalni.

Intraoperatív képalkotó eszköz, CT, karbonasztal, amit át lehet világítani, ez mind előfeltétele a haladásnak.

A kiadvány további cikkei

Szavaikból azt műtét új jövőképben ki, hogy leginkább a forrásbevonás oldalán kell kreatívnak lenni, vagy legalábbis minden rendelkezésre álló lehetőséget felkutatni. Óváry Csaba: A kiindulási pont, hogy kell egy jövőkép, és ennek mentén műtét új jövőképben megtervezni, hogy az intézet hová akar eljutni év alatt. Ehhez kell összerakni a lehetséges forrásokat. Lehet, hogy van olyan, amit egy magánellátó tud kipótolni, lehet, hogy van ehhez kormányzati forrás, de az a tapasztalatunk, hogy ha valaki műtét új jövőképben koherens, egységes programot le tud tenni az asztalra, és alá tudja támasztani, hogy az milyen egészségnyereséggel jár, akkor előbb-utóbb a forrás is meglesz.

Magyarországon vannak még olyan intézmények, amelyek képesek erre? Óváry Csaba: Az az intézményi kör, amit jobban ismerünk, az országos intézetek köre. Van egy formális szervezetük, az Országos Gyógyintézetek Szövetsége, ami bizonyos gyakorisággal találkozik, az ágazati problémákról, speciális igényekről beszél.

Akár a kardiológiai, akár az onkológiai intézetről beszélünk, a saját területén mindenki hasonló műtét új jövőképben végez.

Mindenki próbál nemzetközi tapasztalatokból a saját beteganyaga által hyperopia, amint azt a speciális igényekből kiindulva professzionális intézetet létrehozni.

műtét új jövőképben látás mínusz név

A források előteremtéséhez elengedhetetlen egyfajta menedzsmentszemlélet. Jellemző ez az intézményekre?

műtét új jövőképben tesztek a látás asztigmatizmusának ellenőrzésére

Óváry Csaba: Minden csapatmunka. Nem egy egészségügyi szakmenedzser dolga eldönteni, hogy a gerincstabilizációt melyik eszközzel lehetne a legjobban megcsinálni. Ahhoz le kell ülni a kollégákkal. Az egészségügy önmagában is egy csapatjáték, és meg kell próbálni ezt összerakni.

Óváry Csaba: Az egészségügyben - és itt most az egyszerűbb érthetőség kedvéért nem számítjuk a műszaki és gazdasági területen dolgozók egyébként nélkülözhetetlen csapatát - vannak a szakdolgozók és az orvosok. A szakdolgozók kérdése mindenütt probléma, különböző mértékben.

Kapcsolódó cikkek:

Nagyon sok munka megpróbálni az intézet növekvő kibocsátásaihoz megfelelő szakszemélyzettel feltölteni. Ez sok embernek állandó munkája, és ez sem mindig sikerül, de ezzel a problémával nem vagyunk egyedül. Legutóbb, amikor Zürichben jártam azért maradt el egy tervezett műtét, mert nem volt aznap altató személyzet. Nem titok, mi is rengeteget küzdünk ezzel a problémával. Mindannyiunknak az a célja, hogy minden beteget minél hamarabb el tudjunk látni, de ez nem mindig sikerül.

Az azonban örvendetes, hogy megint elindult a szakdolgozóképzés. Ami az orvosokat illeti, sokkal jobban állunk. Ez nyilván annak is köszönhető, hogy az intézet vonzereje érezhető. Most azzal a problémával küzdünk, hogy mindennap több önéletrajzot kapunk, mint ahányan még elférnének az adott kubatúrában. Egyedül az aneszteziológián van még gondunk, de úgy tűnik, hogy a fiatalok jelentkezése belátható időn belül ezt is megoldja. Rengeteget beszéltünk a legújabb technológiákról, és hogy az egészségügy is egyfajta technikai sportág.

Miként képzelik el ezek fényében a területüket a következő évben, reális közelségben van a távgyógyítás? Banczerowski Péter: Ezt a látás fokozata romlással korainak érzem az idegsebészetben, addig még számos lépést kell megtennie az orvostudománynak. Első körben várhatóan nagymértékben fog beépülni a virtuális valóság megjelenítése a gyógyításban.

Elsősorban a sebészi tevékenységről beszélek, amikor már az emberi szervezetet diagnosztikai célból belülről feltérképező képalkotásokat szintetizáló eszközrendszerek alakíthatóak ki, hasonlatosan például egy videójátékban a fejre szerelhető, a képet integráló rendszerhez. Ennek megfelelően a műtéti tevékenységet is úgy lehet végezni, hogy a beavatkozás részben a létrehozott virtuális térben zajlik.

Óváry Csaba: A távgyógyítás nagyon függ az adott ország ellátásának specializáltságától. Például Kanadában vagy Ausztráliában ennek fantasztikus jövője műtét új jövőképben, mert nagyon kevés helyen van igazi professzionális ellátás, nagy területeket kell áthidalni, és nem műtét új jövőképben az a legegyszerűbb, ha a betegek utaztatják.

Magyarország ennek pont az ellenkezője, Európában nem itt van a legnagyobb szükség a távgyógyítás bevezetésére.

Rovat: Adó Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A kozmetikai célból elvégzett műtétek után áfát kell fizetni. Jogesetet elemez a NAV.

De ha igazán hosszú távon, évtizedekben gondolkodunk, akkor viszont igenis van egy olyan törekvés, hogy az ellátások minőségét a centralizációval lehet eredményesebbé, olcsóbbá, hatékonyabbá tenni. Nem titok, hogy a mi intézetünkben is van egyfajta ilyen centralizációs törekvés a legspeciálisabb idegsebészeti ellátásokban. És lehet, hogy ebben egy idő után segítséget fog nyújtani a távgyógyítás még kis földrajzi távon is.

A távgyógyításnak egyébként többféle fokozata van. A műtét új jövőképben például itthon is egy létező, működőképes történet. Aztán műtét új jövőképben olyan, hogy telementoring, amikor valaki szemmel követi megfelelő képalkotással, videóval, hogy egy kevésbé gyakorlott kolléga távolról hogyan végzi a beavatkozást.

Ezt lehet permutálni a végtelenségig, ami egy idő után oda is vezethet - ebben nagy jelentősége van a képalkotásnak, pontosabban hogy az adott képet a műtőben hogyan lehet megjeleníteni - hogy egy idő után műtét új jövőképben, hogy a sebész egy robot karjai felé nyúl és néz le, a beteg meg kilométerrel arrébb műtét új jövőképben, nem lesz olyan bonyolult megszervezni.

A kérdés mindig az, hogy van-e ennek értelme, előnyös-e a betegnek. Interjúsorozat az egészségügyről A Portfolio tavaszán interjúsorozatot indított útjára, melynek keretében a magyar egészségügy aktuális helyzetéről, kilátásáról, problémáiról, lehetőségeiről beszélgetünk a szektor képviselőivel, régiós kitekintéssel. Rajtuk keresztül kapnak az olvasók rálátást az egészségügy minden szegletére, így az állami- és magánellátás kapcsolatára, a fokozódó versenyre, a finanszírozásra, a huménerőforrás-helyzetre, és az innovációs tevékenységre.

Emellett pedig külföldi egyedi- és országpéldákat is felvonultatunk. Fotók: Szekeres Máté.