Megvetési betegség, Свежие записи

Története[ szerkesztés ] A hisztéria és a konverziós jelenség évszázadokon át vitatott jelenségek voltak. Történetük hemzseg a félreértésektől és előítéletektől. A hisztéria tüneteit már éves egyiptomi orvosi papiruszokon is leírták.

Свежие записи

Hippokratész még nem pszichés tüneteknek vélte, hanem azt gondolta, hogy megvetési betegség nő panaszai a méh betegségének következményei. A hisztériás vakság első dokumentált esetét Hérodotosz írta le.

Epizelos athéni harcos az i. Epizelos ebben a pillanatban megvakult, pedig semmilyen sérülés nem érte, és élete végéig vak maradt.

Coming Out: Mentális betegség

A középkorban a hisztériás jelenségeket boszorkányságnak tekintették. Jordan egy boszorkányperben a boszorkánysággal vádolt lány védőjeként állította, hogy az áldozat egy 14 éves kislány megvakulása, megnémulása és bal oldali hemiparézise és hemianesztéziája az uterus idegrendszeri hatásának tulajdonítható. Ekkoriban orvosi körökben úgy gondolták, hogy a felfelé emelkedő méh okozza a tüneteket. Robert Boyle ben azt írja, szerinte a hisztériás jelenségeknek semmi köze az uterushoz, hanem külső ingerek, gondolatok hatására keletkeznek.

Charles Le Pois állt elő azzal, hogy a betegség nemcsak nőknél, hanem férfiaknál is megjelenik. Thomas Willis ben azt írja, hogy a hisztériás roham az agyidegek eredésénél keletkező kisülésekből származik. Thomas Sydenham ben a hisztériát úgy írja le megvetési betegség komoly stresszt, vagy emocionális hatásra kialakuló fizikai betegséget, de rokonította a hipochondriával, és jellegzetességének tartotta, hogy utánozza az epilepsziát és a szervi rendellenességeket.

Bár Megvetési betegség hangsúlyozta az emocionális eredetet, a kezelés fizikai volt. Ezekben az időkben az orvosi gondolkodást az jellemezte, hogy praktikusan elfogadták, hogy az elme hathat a testre, de csak testi betegségekben tudtak gondolkodni, s nem volt elméleti modellje az elváltozás nélküli testi tünetnek. A hisztéria megismerésében rendkívül nagy szerepet játszott Jean-Martin Charcot francia neurológus. Jean-Martin Charcot a híres Salpêtrière kórházban dolgozott és tanított, többek között Sigmund Freud tanítómestere is volt.

Az ördögi kör megszakítható! - Az alkoholizmus pszichológiai vonatkozásairól

Charcot meggyőződése az volt, hogy a hisztéria egy neurológiai probléma, melyet az idegrendszer öröklött rendellenességei okoznak, és tagadta a szexuális eredetet. Elkülönítette, elsősorban az epilepsziától és minden más elmebetegségtől. Megfigyelte, hogy a különféle bénulások, érzéskiesések vagy érzészavarok nem követik az anatómia szabályait, hanem sokkal inkább a laikus betegek elképzeléseit.

Hipnózist alkalmazott, hogy előidézze a hisztéria jellegzetes tüneteit a pácienseinél és megvizsgálhassa azokat. Neki köszönhető, hogy a francia orvostársadalom véleménye megváltozott a hipnózist illetően korábban szemfényvesztésnek tartották. Charcot kedd délutánonként rendszeresen a nagyközönség előtt élő performansz keretében demonstrálta kutatási eredményeit.

Stressz, probléma, betegség

Ezek az előadások már-már cirkuszi mutatványokkal értek fel, hiszen nagy részük előre betanított volt. Egyik betege Blanche Wittman éveken át demonstrálta a hipnózis Charcot által feltételezett három fázisát, majd az as évek végén elhagyta a kórházat, és Jules Janet kezdte el őt vizsgálni. Hippolyte Bernheim, kora egyik vezető neurológusa élesen bírálta nyilvános demonstrációit, melyek során betegeit hipnotizálta.

Charcot korábbi asszisztense, Axel Munthe is hasonló bírálatokkal illette, sőt színjátékkal vádolta meg visszaemlékezéseiben. Freud és Breuer is sokat foglalkozott a hisztéria témájával. Legemlékezetesebb megvetési betegség Anna O.

Breuer ban kezdte kezelni eredeti nevén Bertha Pappenheimet, aki köhögésének kezelése miatt fordult Breuerhez, valamint súlyos arcideggyulladása és izomrángásai is voltak. Ezután elég gyorsan komoly neurológiai tünetek alakultak ki nála, bal oldali occipitális fejfájás, anesztézia foltokban, jobb oldali végtagjai megbénultak, kancsalított, átmenetileg megsüketült, két hétig beszélni sem volt képes, máskor beszéde megvetési betegség vált, vagy keverte az általa ismert nyelveket, majd nem tudott anyanyelvén beszélni csak angolul.

Breuer ös leírása szerint Bertha hisztériás tünetei lépésről lépésre szűntek meg, ahogy ő hipnózisban, illetve beszélgetve feltárta azokat a körülményeket, melyek közt a tünetek keletkeztek.

Breuer katarzisnak nevezte el a kezelést. Anna O.

Depresszió

Később Ellenberger kutatásai nyomán kiderült, hogy Breuer nagyon sok esetben elferdítette a valóságot és terápiája nem volt olyan hasznos, mint ahogy azt maga állította. A hisztériás jelenségek iránti tudományos és klinikai érdeklődést nemcsak a pszichoanalízis tartotta ébren, hanem többek közt a A hisztéria akárcsak a hipnózis kutatása, mindig új lendületet kapott az újabb és újabb vizsgáló eljárások megjelenésével.

Mindkét jelenségkört az — as években újra fel kellett fedezni a kutatás számára. A korai szakaszt mindkét területen a neurofiziológiai kutatások képviselték. A komoly áttörés azonban az es évek közepe-vége felé történt meg, amikor elterjedtté megvetési betegség a funkcionális agyi vizualizációs eljárások. Megvetési betegség új eredmények fényében újraelevenedett a hipnózis és konverziós betegség közt szoros kapcsolatot felfedező régi hagyomány.

A betegség leírása[ szerkesztés ] A szomatoform rendellenességek közé több mentális betegség tartozik. Jellemzőjük, hogy a beteg olyan testi betegségre utaló tüneteket észlel, amiknek valós háttere nincsen, illetve a saját megjelenésével kapcsolatban képzelt hiányosságokat a látás-helyreállítási technika nem az. Ezek a tünetek jelentős szorongást váltanak ki benne, vagy befolyásolják napi teendői elvégzésében.

A konverziós zavarban szenvedő páciens valóban betegnek tűnik. Az alapos orvosi vizsgálat azonban nem talál kapcsolatot a tünetek megvetési betegség valamilyen tényleges orvosi probléma között.

Bipoláris vagyok – Szeretném, ha elfogadnátok azt, hogy ez egy betegség

A tünetek többnyire meg sem feleltethetők semmiféle ismert betegségnek vagy testi mechanizmusnak. Többnyire az határozza meg őket, hogy miként képzeli el -- adott esetben teljesen tévesen -- az egyén a saját testének működését és anatómiáját.

Ez azonban nem jelenti, hogy a tüneteket tudatosan produkálja, illetve szándékosan csal.

A nárcisztikus személyiségzavar világát éljük? Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró Megvetési betegség nárcisztikus személyiségzavarról írt riportunk első részében a szakemberek kifejtették, hogy annak hátterében korai, még a gyermekkorból fakadó szeretethiány, különféle frusztrációk, megbántottságok, rossz életkörülmények állhatnak. Kiderült az is, hogy ezek az emberek, melyek közt több a férfi, a környezetükben élőket szinte az uralmuk alatt tartják, kedvük szerint rángatják őket, a játszmák sorával az őrületbe kergetik legközelebbi családtagjaikat, miközben mindenkor az áldozat szerepébe bújnak. Bárkin mosolyogva átgázolnak, majd úgy viselkednek, mintha semmi sem történt volna. Ördögi kör.

A tünetek létrehozása és irányultsága a konverziós zavarban szenvedőben nem tudatosul. Az ebben szenvedő betegek nem szimulálnak, őszintén úgy hiszik, hogy komoly fizikai problémájuk van.

Hippokratész megvető pillantása

A szomatoform rendellenesség viszonylag új keletű kifejezés, régebben pszichoszomatikus betegségnek megvetési betegség a kórképet. A leggyakoribb szomatoform rendellenességek közé a szomatizációs zavar, a konverziós zavar, a hipochondria, a testkép-zavar és a fájdalom-szindrómák tartoznak.

A szomatoform rendellenességben szenvedő betegek egymástól nagyon különbözhetnek, az alkalmazott kezelés is a rendellenesség fajtájától függően változik.

A betegségre jellemző az aggódás és a tünetekkel való folytonos foglalkozás, valamint a páciens elutasító magatartása a pszichológiai ok-okozati összefüggések megbeszélése során. A konverziós megvetési betegség diagnózisa esetén egyértelmű kapcsolat van a tünetek kialakulása és valamely megvetési betegség, pszichológiai tényezők, stresszorok között.

Minden betegség lelki eredetű

Mindezek ellenére nem akaratlagos folyamatról van szó, a beteg nem szándékosan idézi elő a tüneteket! A konverziós zavar tényleges megjelenési formái igen eltérőek megvetési betegség.

Egyesek úgy érzik, hogy végtagjaik teljesen legyengültek, nem tudnak nyelni, vagy folyamatosan gombóc van a torkukban. A konverzió néha izomrángás vagy remegés formáját ölti. Különösen drámai tünet, megvetési betegség a páciens nem képes járni vagy állva maradni.