Látás szervrendszere

Látás beidegzése

A látószerv felépítése és a látás folyamata A látás szerve a szem oculusamely a fény nm hullámhosszú elektromágneses sugarainak érzékelésére szolgál.

műtét 5 látással típusú látási patológiák

Részei: látás beidegzése. A szemgolyó 2.

A látóideg, a látóközpont és a látókéreg. A szem járulékos szervei, a szemgödör, a szem pólyái, és izmai, a szemhéjak, a kötőhártyával, és a könnykészülék.

6 látásélesség műtét a látás helyreállítása érdekében

A szemgolyó a csontos szemüregben, a szemhéjak által védelmezve helyeződik. A szemgolyó rétegei A szemgolyót egy külső kollagénrostos kötőszövetből álló réteg borítja. Hátulsó, nagyobb kiterjedésű része az ínhártya.

A szemgolyó elülső harmada az átlátszó szaruhártya.

Jellegzetes gyűrűszerű megvastagodás a sugártest. A sugártestet borító hám speciális funkciója a szem belső folyadékának, a csarnokvíznek termelése és egyben visszaszívása is.

tealátás kezelése betűkkel nézze meg a látást

A sugártestből kilépve a sugárizom tér a szemlencse tokjába, így alkotva annak függesztőkészülékét. Nyugalmi állapotban a sugárizom a lencsefüggesztő rostokat feszesen tartja, ennek következtében a szemlencse lapos.

Összehúzódásakor a sugártest megvastagszik, a rostok látás beidegzése, ekkor a lencse saját rugalmassága miatt domborúvá válik. A sugártest elülső részén a szivárványhártya irisközepén pedig a látólyuk pupilla található. Kötőszövetes elemei között két elkülönült simaizom, a körkörös lefutású paraszimpatikus beidegzésű pupillaszűkítő és a sugárirányban rendeződött, szimpatikus idegek által ellátott pupillatágító izom.

Ezen izmok működése szabályozza a pupilla tágasságát, ezáltal a szembe jutó fény mennyiségét.

A szem idegpályái

Az érhártyát, a sugártestet és a szivárványhártya lencse felé eső részét is retina borítja. Fényérzékelésre alkalmas receptorokat viszont csak az érhártyán fekvő terület tartalmaz.

  • Lézeres látásjavulás
  • A látás élettana

Az ideghártya 10 jól elkülönült sejtrétegből áll Az elsődleges érzékhámsejtek, a fotoreceptorok az ún. A csap- és pálcikasejtek fotoreceptorok, látás beidegzése bíró neuroepithel sejtek, amelyek egymás mellett szorosan, a retina felületére merőlegesen helyeződnek. Szabad végük a pigmentréteg felé tekint. A szemfenék vakfoltnak nevezett részén, ahol a látóideg nervus opticus rostjai elhagyják a retinát nincsenek receptorsejtek.

A látóideg nervus látás beidegzése retinában haladó rostjai hüvely nélküliek, ahogy azonban kilépnek a szemgolyóból, mielinhüvely veszi látás beidegzése őket. A kerek átmetszetű látóideget külső és belső hüvely veszi körül, közülük az előbbi a kemény agyvelőburok, az utóbbi a lágy agyvelőburok származéka. Az elülső és hátulsó szemcsarnok a szaruhártya mögött és a szemlencse előtt helyeződnek, a szivárványhártya választja el őket egymástól.

Bennük víztiszta, kevés fehérjét, aminosavakat, tejsavat, enzimeket, szőlőcukrot, karbamidot, sókat és hialuronsavat tartalmazó folyadék, a csarnokvíz humor aquosus van, mely a szem érellátás nélküli szerveinek szaruhártya, szemlencse, üvegtest, retina anyag- és energiaellátásához nélkülözhetetlen. A csarnokvizet a sugártest kapilláris érfonata termeli, filtrációval.

A hátulsó szemcsarnokban összegyűlt csarnokvíz sugárirányban a pupilla felé áramlik, és azon át az elülső szemcsarnokba jut. A szemlencse A sugártestről eredő rostok által függesztve, egy rugalmas tokon belül helyeződő egymásra boruló lemezekből áll az ép viszonyok között víztiszta, elülső felén laposabb, látás beidegzése felén domborúbb bikonvex alakú szemlencse.

gyakorlat a rövidlátás látásának javítása érdekében gyógyszerek a látás javítására az életkor előrehaladtával

A szivárványhártya és az üvegtest között foglal helyet. Mivel a lencsének nincs érhálózata, a csarnokvízből származó anyagok biztosítják az anyagcseréjét.

9.3. Látás szervrendszere

Üvegtest A szemgolyó belsejének legnagyobb részét, az üvegtest alkotja. Az üvegtest elpusztult állománya nem pótlódik.

A szem belső nyomását főleg az üvegtest turgora eredményezi, csökkenése vagy fokozódása egyaránt Vitafon látásra vezet. A szem járulékos- és mellékszervei Szemhéjak A szemgödör alsó és felső részéről eredő bőrkettőzetek a szemhéjak, amelyek külső felszínét bőr, belső felszínét kötőhártya borítja. Alapjuk kötőszövetes, melybe a mozgatóizmok rostjai sugároznak. A szabad szél kifelé eső részén fajonként eltérő hosszúságú pillaszőrök sora helyeződik.

Könnymirigy A szemgödör külső részén a szemgolyóra fekszik a könnymirigy, melynek szerózus váladéka a könny, mely antibakteriális hatású lizozim tartalma miatt a szervezet látás beidegzése védelmi vonalának fontos tényezője. A látás beidegzése mozgása által a könny egyenletesen nedvesíti be a szaruhártyát. A szemizmok A szemgolyó szerveiben lévő simaizmok a szem alkalmazkodásában játszanak fontos látás beidegzése. A szemgödör belső felületéről a szemgolyóra térő harántcsíkos izmok a szem tengelyét állítják be.

Ezen kívül a szemgolyó hátravonó izma, az egyenes szemizmok, a külső, belső, felső és alsó egyenes szemizmok, az alsó és felső ferde szemizmok játszanak szerepet a szem mozgatásában.

A szemizmokat három agyidegpár III.

szemgyógyszer a látás helyreállítására látás plusz 2 van

A látás folyamata A retina fényérzékeny területén három neuronréteg található. A perifériás rétegben primer érzősejtek találhatók, amelyek a látóbíbort rodopszint illetve jodopszint tartalmazzák. Az éleslátás helyén sárgafolt zömmel a szín- és alakérzékelő csapsejtek fordulnak elő, melyeket övszerűen vesznek körül a fényérzékelő pálcikasejtek.

A SZEM ANATÓMIÁJA, ÉLETTANA

Kevés foton behatolása esetén a retinában csak a pálcikák működnek sötétségi vagy szkotopiás látás. Több foton már a csapokat is ingerületben hozza világossági vagy fotopiás látás. A pálcikák fotopigmentje a rodopszin, a csapoké a jodopszin, amelyek csak fehérjekomponensük opszin összetételében különböznek. Mindkettő fényelnyelő abszorbeáló képességű retinált A-vitamin aldehid tartalmaz.

10. hét: Szemizmok, szemmozgások koordinálásának alapjai.

A retinál cisz-formából transz-formában megy át, majd leválik az opszinról és redukálódik, transzretinollá alakul át. Visszaalakulása sötétben megy végbe. A csapoktól és a pálcikáktól átvett ingerületet a középső rétegben levő bipoláris idegsejtek továbbítják a belső rétegeket képző ganglion sejteknek, melyek axonjai alkotják a látóideget.

A két szemből kilépő látóideg nervus opticus a koponyaalapon, a hipofízis nyél előtti területen összetalálkozik, ahol egy speciális, félig átkereszteződés történik. A halántéki temporális rostok azonos oldalon maradnak, és azokhoz csatlakoznak ellenoldali, orrüreg felőli nazális társaik.

Az így egyesült látópályák tractus opticus-ok az elsődleges látóközpontba, látás beidegzése talamuszba külső térdes test futnak. Onnan az információ a látókisugárzás radiatio optica útján az agykéregbe jut. A nyakszirti lebenyben, a látókéregben keletkezik a látási érzéklet.