Lásd a táblázatot a látomásról. LOKALITÁS, VALLÁS ÉS ETNICITÁS

Vallási és etnikai interferenciák Erdélyben. A szőkefalvi Mária-jelenések Egy infrastrukturális kiépítését illetően hátrányos helyzetű romániai mikrorégió egyik települése, a es évek közepéig kiemelt fontosságú búcsújáró hellyé vált.

Alakulása a diktatúra időszakát immár évekkel maga mögött hagyó, modernizálódó Románia multietnikus és multikulturális rurális térségének gazdasági átalakulása, etnikai és felekezeti szerkezetének átstrukturálódása, az etnikai viszonyulásmódok, a közösségek működését szabályozó mechanizmusok elmozdulása közepette történik.

Javaslatok a tanításhoz

A szőkefalvi Szűz Mária 100 látáskezelés már olyan kollektív jelentésátértékelődésen ment keresztül, amelynek eredményeként önálló megnevezésre, ábrázolásmódra, szimbolikára tett szert, emellett üzenetei aktualizált társadalmi jelentéseket hordoznak.

Ebben a kontextusban egy vak cigányasszony, Marián Rózsika látomásainak Szűz Máriája egyedi, újszerű vonásokat öltött magára, amelyek jelentősége egy fejlődő kelet-európai ország számtalan nehézséggel küszködő régiójában3 fekvő közösség közelmúltjában és jelenében gyökerezik.

Elemzésemben arra teszek kísérletet, hogy megvilágítsam, miként befolyásolják a vallási és etnikai interferenciák e látomásalapú kegyhely formálódását. Megvizsgálom, hogy milyen szerepet játszanak a közösségen belüli etnikai és felekezeti viszonyok, eltérő szimbolikus magyarázórendszerek egy cigányasszony látomásaival kapcsolatos attitűdök kialakulásában.

Ennek keretében felvázolom a településen belüli felekezeti és etnikai viszonyok történetét, utalva a közösséget érintő gazdasági folyamatokra is. Megkísérlem ugyanakkor bemutatni a Mária-jelenéseket követő eltérő felekezeti viszonyulásmódokat, valamint azt, hogy a látnók hogyan próbálja meg hiteltelenné tenni a különböző felekezeteknek a látomásaira vonatkozó vélekedéseit. A látomások és a csodák kérdését csak abban a vonatkozásban fogom tárgyalni, amennyiben ennek a jelentéstermelődési folyamatnak, azaz a vallásosság terén realizálódó etnicitás gyakorlatának a működésére jobban rávilágítanak.

Lásd a táblázatot a látomásról látomással elsősorban tehát nem mint szubjektív vallásos élménnyel,4 hanem mint társadalmi konstrukcióval foglalkozom és azt vizsgálom meg, hogy az adott szociokulturális térben milyen társadalmi és kulturális jellemzők befolyásolják a használatát. A helyszín és a jelenés Szőkefalva egy multietnikus és multikonfesszionális régióban fekszik. A település többszörösen hordozza ennek az interkulturális kontextusnak minden jellegzetességét: több etnikai csoport és legalább tíz jelentős számú vallási kisközösség él egymás mellett.

A térség, ahol Szőkefalva fekszik, a latin és az ortodox kereszténység határzónájában van, a román, magyar, esetenként a szláv és cigány etnikumok együttélésének régiójában.

E sajátos multi-kulturális jelleget erősítik fel a vak látnók etnikai gyökerei, a családja és általa követett kulturális stratégiák, valamint a nyilvános jelenések alatt tanúsított verbális megnyivánulásai. Az országos jelentőségűvé váló búcsújáró hely egyházi legitimáló stratégiáiban jelen van az interkulturális kontextusra való utalás. Ez a szimbolikus kommunikáció - mint később látni fogjuk - a közösségek működésének fontos része volt a múltban.

A es évek elejére azonban, úgy tűnik, működésképtelenné váltak a kulturális interferenciákat modellálló lásd a táblázatot a látomásról hagyományos közösségi technikák. Marián Rózsikának őszétől vannak vallásos tartalmú jelenései. A látomások ig néhány személy, főként családtagok és szomszédok, helybeliek, majd a közeli város egyik középiskolájának tanulói jelenlétében zajlottak lásd Lőrinczi A jelenések nyilvánossá válása azért következhetett be, mert Szűz Mária előre tudatja a prófétával jelentkezésének pontos időpontját.

A A jelenések színhelye ettől lásd a táblázatot a látomásról a szőkefalvi katolikus templom volt, a negyedik és az ötödik alkalom már a templomban zajlott.

Tartalomjegyzék

A zarándokok száma minden alkalommal egyre nőtt, ezért a templomkertbe szabadtéri oltárt építettek, ahol a jelenések napjain a mintegy ezer főnyi zarándoksereg szentségimádással, virrasztással, szentolvasó imádkozásával, keresztúti engeszteléssel, ájtatossággal várja a Szűzanya érkezését lásd Molnár é. A látó a jelenések alkalmával Szűz Máriával - az utolsó nyilvános jelenését leszámítva - románul beszélt. A Szűzanya üzeneteit viszont románul és magyarul egyaránt tolmácsolta.

Látomásai során a Szűzanya üzenetei a mennyei fényből érkeznek hozzá román nyelven. A szobor egy olyan cm. Tiszta fehérbe öltözve, rózsafüzér a kezében, imára kulcsolva a keze, és egy korona, amely 12 csillagból állott. És a feje fölött egy egészen nagy csillag, amely beborította fénybe. S így kezdődött el a beszélgetés Szűzanyával. Napjainkban a templomkertben tartott szabadtéri mise után kezdődik és mintegy negyed óra hosszat tart. A zarándokok legtöbbször a kezüket a magasba emelve nézik a Napot.

Sokan fénykép- és videofelvételeket készítenek. Az éggel kapcsolatos látomások például a Nap természetellenes viselkedése, felhőkből formálódó kereszt stb. Az etnicitás vallásos élményt formáló hatása tükröződik azokban a látomásélményekben, amelyeket magyarországi zarándokcsoportok tagjai tapasztaltak a napcsoda alkalmával.

Tavaly voltam eddig [először]. És Nap jelenség az, hogy halványzöld volt a Nap, bele lehetett nézni szabad szemmel. Csak forgott. És olyan gyorsan forgott! És fényeket láttam körülötte. Lásd a táblázatot a látomásról, narancssárga, hun pedig olyan zöldes, ilyen fényeket láttam, és forgott gyorsan.

Én láttam a palástot és Magyarország térképit, s alul egy olyan fekete keresztet láttam, és ugyanolyan, ugyanúgy a Napba. Olyan tűző Nap volt tavaly, hogy az esernyővel is az ember majd elájult, és utána meg, amikor mondta a Rózsika, hogy most már 5 órakor jön a jelenség, tehát megjelenik a Szűzanya, akkor valami ilyen gyönyörű Néztük azt a tűző, valami tűző Napot, és benne gyönyörű volt.

Utána, mikor ennek vége volt, ez pár másodpercig tartott ez a jelenség, és akkor utána még egy gyönyörű kis záporeső megáztatott bennünket. Ez volt.

Megmutatta nekem az Úr, hogy kezét másodszor is kinyújtotta népe maradékának egybegyűjtésére, s hogy az egybegyűjtés ezen idején kettős erőkifejtésre van szükség.

A Napba azt a vibráló részeket, tehát ez volt, ilyen, lásd a táblázatot a látomásról ilyen nem szabályos részek voltak. De ez volt a tűző Napba. Ilyen vibráló részek. Az alsó részin, a jobb részin láttunk egy fekete keresztet.

Akkor e mellé a bal felén, az alján a Napnak láttam a palástot, a fölső részin meg Magyarországnak a picike kis térképit láttam. Ezek voltak.

Ötletek a családi szentírás-tanulmányozáshoz és a családi esthez

És gyönyörűen néztük a tűző Napot. Ugyanakkor nem ismert még életútjának minden részlete. Életrajzában jelen vannak a faluközösségen belüli bizonytalan társadalmi pozíciójára utaló elemek: román-cigány vegyes házasságból született; 13 éves kora óta cukorbeteg; betegsége hatására ben teljesen elveszítette a látását; a család a falu cigányok lakta utcájában él; a településen Rózsikát mindenki cigánynak tartja. Marián Rózsika családja mindemellett a magyar etnikummal való azonosulás kulturális stratégiáját követi.

Az a tény, hogy Rózsika apja román volt, mit sem változtat etnikai besorolásán.

LOKALITÁS, VALLÁS ÉS ETNICITÁS

A cigány-magyar, cigány-román vegyes házasságból születő utódokat a régió minden településén cigánynak tartják. Magyarul beszélnek otthon a családba.

Caramel - Jelenés Dalszöveggel

Magyarok, magyar cigányok. Az etnikai besorolás a régió más közösségeihez hasonlóan ebben az esetben is súlyos stigmatizációt jelent, amely aktivizálja mindazokat az előítéleteket, amelyek a cigányságnak mint csoportnak szólnak.

Az etnikai identitásváltásra törekvő cigány lásd a táblázatot a látomásról esetében a cigánysághoz tartozás tényének hangsúlyozása a személy társadalmi státuszának, értékének a leghatározottabb tagadásával egyenértékű, amelynek révén kihangsúlyozódnak a két világ közötti mély szerkezeti különbségek, rendkívül törékennyé téve az integráció sikerét.

Lehi eszik az élet fájának gyümölcséből. Az 1 Nefi —16 -ot olvasva gondolkodj el azon, vajon miért akarta az Úr, hogy Lehi családja — velünk együtt — ismerje ezeket az igazságokat. Gondold át, mit mondhatnál a szeretteidnek, hogy a Szabadítóhoz hívd őket.

Christian számos munkájában hangsúlyozza, hogy a kutatók számára a látomás elsősorban mint társadalmi jelenség válik megragadhatóvá Christian ; ; ; Az, amivel a kutató találkozik, komplex mikrotársadalmi viszonyok eredménye, amelyben különféle szereplők vesznek részt: a látók személyén kívül a hatóságok, a látomások értelmezői és ezek lásd a táblázatot a látomásról is lásd Christian A látomás tehát nem csak olyan értelemben kulturális termék, hogy vallásos élményként számos szállal kötődik egy kulturális kontextushoz, hanem azért is, mivel végső soron egy különféle aktorok által manipulált kollektív konszenzus eredménye.

Christian szerint nem az az érdekes, hogy az egyes embereknek látomásaik vannak, mivel ilyenek a legkülönfélébb történeti korszakokban is voltak és vélhetően ezután is lesznek, hanem az, hogy bizonyos esetekben az emberek egyes látomásoknak megkülönböztetett jelentőséget kezdenek tulajdonítani.

A legtöbb kutató a társadalmi krízisek szerepével magyarázza a látomások és általában a transzcendens iránti társadalmi fogékonyság kialakulását. Markié és Frances B. McCrea például kimutatták, hogy a multietnikus régióban fekvő Medjugorjéban, ahol a katolikusok felekezeti kisebbséget alkottak, a politikum által felhasznált etnikai és felekezeti diskurzusok kiemelt szerepet játszottak a jelenések legitimitásának megteremtésében.

A medjugorjei Mária-jelenések meglehetősen közel zajlottak ahhoz a dombhoz, ahol az usztasák ben kivégeztek közel háromszáz szerbet. Ezt a körülményt mind a szerb, mind a horvát politikum igyekezett a saját érdekei szolgálatába állítani a diskurzusok szintjén Markle-McCrea Ehhez hasonló elemzést Ottó F. Minardus tett közzé, aki az es hatnapos arab-izraeli háború nyomán jelentkező tömeges bejrúti és kairói Mária-látomásokat a felekezeti és etnikai konfliktusok által generált társadalompszichikai kontextusban helyezte el Minardus William A.

Ellen Badone egy északnyugat-franciaországi, a Az eseményekről szóló narratívavari-ánsok kodifikálása ugyanakkor egyfajta szelekciós folyamat, amelyben különböző hangsúlyt kapnak a jelenésről szóló eltérő narratívumok termelői lásd Zimdars-Swartz Victor Turner több helyen is hangsúlyozza, hogy a legszentebbnek tartott látomásalapú kegyhelyek a perifériákon például a városok pereménvagy egyéb határozottan elkülönülő területeken helyezkednek el Turner Szerinte a periféria ebben az esetben a liminalitást és a communi-tast képviseli a szociokulturális struktúrával szemben Turner-Turner A látomások tehát a transzcendenssel való kommunikáció azon formáját testesítik meg, amely nagyon gyakran a központi, egyházi ellenőrzés alatt lásd a táblázatot a látomásról vallásgyakorlat ellenében jön létre.

látás 0 8 diagnózis A folyó középső folyásán a közelmúltban homogén magyar, román és szász falvak húzódtak, de nem volt ritka a többszörösen multietnikus település sem, ahol akár négy etnikum is élt együtt. A négy etnikumot ugyan kiterjedt gazdasági kapcsolatok fűzték egymáshoz és adott esetben műrokonsági kapcsolatokat például komaság is működtettek, lényegében azonban befelé forduló, zárt közösségek voltak és etnikai endogámiát követtek.

Az as kollektivizálásig a régió lakói túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkoztak. A földtulajdon államosítása alapjaiban változtatta meg a Kis-Küküllő mente gazdasági és társadalmi berendezkedését is. A kommunista diktatúra a régió közelében fekvő kis mezővárosból, Dicsőszentmártonból mesterséges úton ipari központot hozott létre, amely a szóban forgó terület gazdálkodással foglalkozó lakosságát magába szívta.

A munkahelyi feltételek, az életstratégiák megváltozása a Kis-Küküllő középső folyása mentén fekvő településeken erőteljes belső migrációs mozgás kialakulásához vezetett. Azok a települések, amelyek közelebb feküdtek Dicsőszentmártonhoz - közéjük tartozott Szőkefalva is - az infrastrukturális feltételeik miatt vonzóbbá váltak a beköltözők számára. Az es romániai rendszerváltást követő eufórikus hangulatban, amikor megszüntették az állami gazdaságokat és visszaállították a korábbi birtokstruktúrát, ennek a régiónak a lakossága visszatért a hagyományos agrárgazdasághoz.

Ez lényegében azt jelentette, hogy igyekeztek megtartani városi munkahelyeiket, az innen kapott jövedelmet pedig visszaforgatták egy korszerűtlen agrárgazdálkodásba. Ebben az évben csúcsosodott lásd a táblázatot a látomásról az a területi krízis, amelynek következtében a korábban állami alkalmazásban lévő, falun élő tömegek visszaáramlottak a mezőgazdaságba. A legtöbben ugyanis nem tudták a jövedelmező gazdálkodáshoz szükséges gépeket megvásárolni, és állandó jövedelem hiányában a földművelés alapvető gépi műveleteit sem tudták megfizetni.

Megoldatlan a közlekedés; a korszerű infrastruktúrával, intézményi ellátottsággal rendelkező városokba csak nagy nehezen lehet eljutni.

Mégis: a helyi társadalomban az számít igazán sikeresnek, az képes a magasabb életszínvonal elérésére, aki az emberileg nagyon megterhelő és időigényes városi munkahelyre való ingázást választja.

Etnikai versengés Szőkefalva román lásd a táblázatot a látomásról a kommunista diktatúra idején beköltözöttek révén a népszámlálási statisztikák szerint kb. A helyi román közösség számának növekedése, gazdasági befolyásának erősödése átalakította az együttélést szabályozó közösségi normákat. Felerősödött az etnikai rivalizálás, amely elsősorban a szimbolikus térfoglalásban nyilvánul meg. A beköltözött román lakosság - főként a diktatúra idején betelepített nómenklatúra - többé már nem tartotta fontosnak, hogy megtanulja a többségi közösség nyelvét, együttélési stratégiája - elit szerepéből kifolyólag is - az elkülönülés lett.

Nem volt semmi gond. Mióta bejöttek ezek lásd a táblázatot a látomásról kollektívvel, van olyan, aki az első négy osztályt magyarul járta, de soha nem hallottam, hogy egy szót is magyarul mondott volna. Agármérnök volt, az állami gazdaságnál dolgozott.

A román családok portáin elhelyezett keresztek egyben a nemzeti identitás szimbolikus megjelenítői. A román nemzeti érzéseket azáltal még inkább hangsúlyozzák, hogy a szakrális tárgyakra román nemzeti színeket festenek.

A helyszín és a jelenés

A két etnikum tagjai közötti együttélés szabályai, amelynek fontos része volt, hogy a román közösség tagjai megtanultak magyarul, mára már átalakulóban vannak. Volt sok román ember, akik, mikor hozzájuk mentünk, magyarul beszéltek, csak egymás közt románul. A terhelt közhangulatban ben néhányan a szőkefalvi románok közül beléptek a Vasgárdába, így a román nacionalizmus eszméi helyi szinten is megjelentek. A román-magyar viszonyt tovább terhelte, hogy ban központi intézkedéssel megszüntették a magyar nyelvű felekezeti iskolákat a településen.

Egy hagyományos hétvégi táncmulatság alkalmával a román és a magyar fiatalok myopia hyperopia és a szórakoztak.

Navigációs menü

A konfliktus akörül robbant ki, hogy a gálfalvi magyar ajkú zenészek román vagy magyar tánczenét húzzanak. A verekedésre megjelent csendőr kezéből egy magyar legény kicsavarta a fegyvert és a románokat kikényszerítették vele a mezőre. A lövöldözésben senki sem sérült meg és a konfliktusnak nem lettek komoly következményei.

Kijött a csendőrparancsnok, és még lövöldözés is történt itten. Kihajtották a románokat a mezőre, elvette az egyik illető a csendőr fegyverét és lőtt a levegőbe. S innen indult. Voltak hétvégenként táncnapok, sok minden történt a románok s a magyarok közt. A románok követelték az invartitát, a magyarok csárdást, a harmadik követelte a valcert, ahogy mondták akkor, s itten voltak viták, s verekedések.

Verekedés lett belőle. S mondják. Hogy az egyikük kicsavarta a csendőr kezéből lásd a táblázatot a látomásról pisztolyt, s a levegőbe lőtt. Olyan cigányok tehát, akiknek családja több generáción keresztül magas fokon integrálódott a többségi társadalomba és életvezetése a többségi társadalom elfogadott normáihoz közel áll.

Az őshonos cigány lakosság eddig az időszakig a magyarokkal való azonosulás kulturális stratégiáját követte. Erre utal az is, hogy a visszaemlékezések szerint magyarul beszéltek, magyar felekezeti iskolába jártak.

A kommunista diktatúra a régióban is jelentős munkamigrációs mozgást idézett elő és a korábbihoz képest megnövelte a hagyományos közösségek lakóinak mobilitását. A cigányok a kommunista diktatúra idején a dicsőszentmártoni gyárakban, a vegyipari kombinát részlegeiben dolgoztak. A cigányság a legutóbbi időkig a románsághoz lásd a táblázatot a látomásról elkülönülten élt a település egy félreeső, kis utcájában. A szegregációt jól jelzi, hogy a magyar közösség emlékezete szerint az utca egy magyar báróé volt, aki a legszegényebb családok között osztotta ki a házakat.

Miután a falu e félreeső utcájában többségbe kerültek, az itt lakó válaszoljon a szemészeti vizsgakérdésekre és magyarok eladták a házukat és máshova költöztek Nagy A cigány férfiak többsége bádogosmunkával foglalkozik, feleségeik kereskedéssel, házalással tesznek szert jövedelemre.

A románok és a magyarok közötti etnikai rivalizálást a cigány közösség integrációs törekvései is felerősítették; ők jelenleg a románsággal való azonosulás stratégiáját követik. Az idősebb, magyar ajkú cigányok gyerekei mára már román identitásúvá váltak.

A helyi román elit is szorgalmazza ezt a folyamatot, mivel a periferikus régióban elhelyezkedő településen az etnikai asszimiláció egyik tétje a kulturális elit számára az iskolák megtartása. Jelenleg román és magyar párhuzamos osztályok működnek a településen. Az, hogy egy-egy párhuzamos osztály elindul-e a következő évben, adott esetben emberi látás 0 8 múlik, hogy a magasabb születésszámú cigány lakosság köréből két-három gyermeket melyik nyelvű osztályba íratnak be.

A tanítónők agitálnak, győzik meg, hogy álljanak át román osztályba. De a csatornások mind magyarok voltak. Ezek a szőkefalvi cigányok, akiknek a szülei valamikor magyarul beszéltek, most a gyerekeik mind románul mondják [mosolyog]. Nagy agitációt végeztek itt a románok. Jól példázza ezt a helyzetet annak a polgármesternek az esete, aki népszerűségének növeléséhez a cigányokkal szembeni diszkriminációt is felhasználta: arra tett ígéretet a közösség többségi etnikumainak, hogy nem engedi beköltözni a cigányokat a falu központjába.

A falu központi részein való házvásárlás a cigány lakosság esetében is presztízskérdést jelent, s az lásd a táblázatot a látomásról identitásváltás befejezettségére utal. Felekezeti versengés A lásd a táblázatot a látomásról bonyolult viszonyok alakultak ki a közösségben az interkonfesszionális együttélést illetően is.

A településen a többségi református mellett jelen van a katolikus, az unitárius és a görög katolikus felekezet is.