Gyermekáldás Timinél | Új Nő

A pszichológia szempontjából az elhúzódó kedvelés szindróma

Irodalomjegyzék Előszó E könyv több mint húsz éves története során elég jelentős befolyást gyakorolt a hazai kommunikációs kutatásokra és oktatási próbálkozásokra, annak ellenére, hogy szinte "szamizdatként" jelent meg.

Mindhárom kiadását a Tömegkommunikációs Kutatóintézet gondozta, előbbmajd stencilezett formában néhány száz a második kiadás volt ezvégül pedig példányban jelent meg, ez az utolsó kiadás viszont javarészt összecsomagoltan maradt az éppen akkor megszüntetett intézet raktárában.

Mégis eljutott a szakemberekhez, voltaképpen mindenkihez, akit csak érdekelhetett, és így meglehetősen sok reflexió érkezett rá, sokan recenzálták, sokat idézik.

Legolvasottabb cikkek

Azóta is sokan keresik, hiszen már számos a pszichológia szempontjából az elhúzódó kedvelés szindróma intézetben oktatnak kommunikációelméletet, megnövekedett az érdeklődés a kommunikáció tudományos ismereteinek alkalmazása iránt, különösen a kommunikáció fejlesztése került a figyelem előterébe. Ma tehát a könyv nem hozzáférhető, és ezért már évekkel ezelőtt felmerült az újabb kiadás szükségessége. A kommunikáció kutatásának és nemzetközi szakirodalmának fejlődése miatt azonban ennek a kiadásnak csak jelentős kibővítése átdolgozása után látszott értelme.

Felmerült tankönyv illetve oktatási segédkönyv formájában a szöveg rövidített közzététele, ez is sok munkát, részleges átdolgozást tett a pszichológia szempontjából az elhúzódó kedvelés szindróma szükségessé. Ahogy az idő haladt, úgy vált egyre világosabbá, hogy talán átmenetileg, egy két éves időszakra is érdemes újra kiadni a harmadik kiadást, mert addig is felhasználható az oktatáshoz, amíg el nem készül az új, részletes és korszerűbbé tett kiadás.

A rovat további cikkei

Szükség lehet rá a segítő szakmák művelőinek is, mert szemléletet formál és bevezetést nyújt az alapvető forrásmunkákba és adatokba. Már korábban is kitűnt, hogy művelt laikusok is tudják használni a könyvet, noha tudományos munkának készült. Időközben azonban a kommunikációs ismeretek egy része nemcsak a szakemberek körében vált ismertté, hanem a köztudatba is bevonult, ebben talán része volt a szerző egy másik művének, az azóta sok kiadást megért, százezres példányszámban eladott Empátia című kötetének is.

Így született meg tehát a gondolat, hogy a könyv jelenjen meg újra.

Tartalomjegyzék

Különféle kommunikációs oktatásokhoz készülnek majd speciális tartalomjegyzékek, amelyek a tárgyra való felkészülést és a vizsgán szükséges tananyag megtalálását segítik, esetleg a vizsgakérdésekkel együtt, ezeket majd diákoknak szóló példányokba betétként teszik bele. Bízom benne, hogy a jelen kiadás elősegíti a korszerű kommunikációs szemlélet és a kommunikációelméleti koncepciók és módszerek fejlődését.

Buda Béla dr. Előszó a harmadik kiadáshoz Nagy öröm számomra, hogy két korábbi kiadás után myopia és hyperopia jelentése harmadszor, ismét kibővítve, közel egynegyeddel nagyobb terjedelemben jelenhet meg ez az írás. Második kiadása is nagyon hamar elfogyott, még szélesebb körben használták, mivel több főiskolán nagyobb hangsúlyt kapott a kommunikációs szemlélet, és ehhez alkalmas vezérfonalnak bizonyult ez a kis kötet. A második kiadás lezárása óta eltelt évek során a kommunikáció kutatása és a kommunikációs szemlélet alkalmazása a világban még inkább előrehaladt.

A hetvenes évek második fele és a nyolcvanas évek első fele a kommunikáció elméletének új fejlődési irányait hozta felszínre.

Keresés űrlap

A kötetben kimunkált kommunikációs modellt még több adat és megfigyelés támasztotta alá, sok új részismeret született. Alapvonalaiban a modell nem kérdőjeleződött meg, az új kutatások csak tovább gazdagították, de revíziót nem tettek szükségessé.

hogyan lehet észrevenni a gyenge látást

Egyértelműbb lett, hogy a közvetlen emberi kommunikáció elmélete holisztikus emberfelfogást tükröz, sajátos emberképet rajzol meg, tehát antropológiai síkon is általánosítható. Középpontjában az ember nyitottsága, összekapcsoltsága, változékonysága áll, vagyis az a tény, hogy a másik ember igen nagy befolyást gyakorol ránk, számtalan szállal, kommunikációs csatornával kötődik össze minden lelki folyamatunk más emberekkel, és a személyiség állandó fejlődésben, változásban lévő eleven dinamizmus.

A kommunikáció elmélete a szociális viselkedés leglényegesebb szabályszerűségeit képes megragadni, és feleletet ad az emberi kapcsolatok fejlődésének és zavarainak égető problémáira.

sötét árnyalatú látás

Az utóbbi körülbelül nyolc évben tovább fejlődött a nem verbális kommunikáció kutatása, új fényben látjuk a metakommunikációt, amely a kommunikációs helyzet totalitását képes kezelni, és ezáltal a társadalmi viszonyok egyik fontos hordozója, közvetítője.

Többet tudunk a kommunikáció belső vezérlésének folyamatairól, kezdve a kód kérdéseitől a másik viselkedésének dekódolásától a saját vágyak, szándékok, törekvések kommunikatív megjelenítéséig, "enkódolásáig" a kommunikációt vezérlő összetett kognitív mechanizmusokig, ebben is különösen az identitás szerepéig és az énkép kivetítésének a Goffman-féle impression managementnek a célrendszeréig.

Új ismeretek derültek ki a kommunikáció személyiségfejlődési arculatáról.

a torna segít-e javítani a látást

A legtöbb fejlődés természetesen az alkalmazás terén bontakozott ki, a nevelés, a gyógyítás, a személyiségfejlesztés, a képességfokozás és a kooperatív teljesítmények motiválása terén. Még a videotechnika által létrehozott vizsgálati módszerek, kutatási megközelítések területén is van haladás. A könyv új kiadása megpróbál számot vetni az új fejleményekkel, megőrizve a régi mondanivalót, különösen a korábban leírt szemléleti modell alapelemeit. Bizonyos területeket, amelyek a kommunikációkutatás problémaköréhez is sorolhatók, változatlanul figyelmen kívül hagyunk, illetve érintőlegesen tárgyalunk, mert ezek a kérdéskörök inkább alternatív magyarázatokat adnak az áltálunk reflektorfénybe állított modell egyes vetületeiről, és ugyanakkor más hazai szerzők részletesen tárgyalják őket pszicholingvisztika, szociolingvisztika, kognitív szövegszervezési sémák stb.

A kötet figyelembe a pszichológia szempontjából az elhúzódó kedvelés szindróma azt a körülményt is, hogy szerzője az itt vázolt kommunikációs szemléletet más munkáiban is alkalmazta. A kommunikáció egyik érdekes megnyilvánulásáról és mindenféle alkalmazásban alapvető mechanizmusáról az empátiáról külön könyvet írt, amely három kiadásban is megjelent Buda, Társszerzővel külön kötetet adott ki a nem verbális kommunikációról Buda-László,továbbá összefoglaló kötetében és számos tanulmányában a kommunikációs szemlélet alapján értelmezte a pszichoterápia folyamatait Buda, A tudattalan kommunikációs elméletét is több tanulmányban fejtette ki Buda, valamint könyvet szentelt a személyiségfejlődés és a nevelés kommunikációs vonatkozásainak Buda, Ezekre a munkákra tehát részben mint "kontextusra" lehet most utalni, ezeket nem szükséges teljesen újként, részletesen kifejteni.

Új készítmény a Dravet-szindróma kezelésére

Bízom benne, hogy a könyv új kiadása tovább hat az emberrel foglalkozó tudományok hazai képviselőire, a szakemberek felnövekvő nemzedékére, de talán a művelt köztudatra is. A kommunikációs szemléletnek megítélésem szerint jótékony, humanizáló hatása van a köztudatra, hiszen aláhúzza a manipulációk, hamisságok, elhallgatások hosszú távú eredménytelenségét, sőt kárait, konfliktusmegoldási módokat kínál és fejleszt, az őszinte és érzelemteli kommunikációs kapcsolatok erejét hirdeti.

Erre pedig napjaink emberének nagy szüksége van. A második kiadás elé A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei" című kis kötet kézirata nyarán készült el. Ekkor már az interperszonális kommunikáció iránt erős érdeklődés volt tapasztalható hazánkban az emberrel foglalkozó különböző tudományágak szakköreiben a pszichológia szempontjából az elhúzódó kedvelés szindróma a laikus nagyközönségben is.

Tudtam tehát, hogy szükség van olyan munkára, amely összefoglalja és általános szinten megfogalmazza - mintegy egységes elméleti képpé próbálja formálni - a személyes kommunikáció terén felhalmozódott ismereteket.

Mit kell tenni?

Mégis szorongással bocsátottam a kéziratot a megjelenéshez vezető - mint később kiderült, meglehetősen hosszú hiszen a könyv végül ben jelent meg - útra. Tartottam attól, hogy nem találkozik megértéssel, sőt kellemetlen vitákat provokál az a mód, ahogyan az áttekintett ismeretanyagot integrálni igyekeztem.

hyperopia több mint 8 dioptria

Írás közben ugyanis nagyon elevenen éltem át a mai lélektan alapvető dilemmáját, az empirikus, szinte behaviorisztikus megközelítés és az elméleti értelmezés ellentmondását. Az uralkodó érték a modern pszichológiában csakúgy, mint a társadalomtudományokban, a természettudományokat utánzó objektiváló tendencia, amely a vizsgált jelenségeket minél pontosabban megragadható tényezőkre bontja szét. Az elméleti értelmezés viszont előfeltevéseket, szemléleti rendszereket igényel, amelyek végső soron nem vonhatók empirikus próba alá.

A felmérést, kísérletet, kontrollált megfigyelést igénylő beállítódás hazánkban is uralkodó, magának követeli a tudományos minősítés privilégiumát, s más diszciplínák illetékességébe utalja az elméleti munkát. Ugyanakkor a kommunikáció nemzetközi szakirodalmában is túlsúlyban vannak a szigorúan empirikus munkák.

A PREMENSTRUÁLIS SZINDRÓMA ÉS A SZEROTONERG FUNKCIÓK ÖSSZEFÜGGÉSEI

Éppen ez a szakirodalom mutatja azonban számomra, milyen keveset mond egy-egy - néhány változóra lecsupaszított és minden gyakorlati relevanciájától megfosztott - szigorúan empirikus kutatás, és mennyire kell feldolgozásához, értelmezéséhez elmélet. Végül is az én áttekintésemhez sok és sokféle elméletet használtam fel, és eközben számos nehéz döntésre, választásra kényszerültem. Az egész kötet hangsúlyát a szemléletre helyeztem, részben a szociopszichológia teóriáira építettem, részben pedig a mindennapi viselkedés és gondolkodás újabb szociálfilozófiai tisztázási próbálkozásaira támaszkodtam.

Az endóval küszködő nők jó részét meddőség sújtja, ám Timi nagy harcos, néha a lehetetlent is megkísérti.

Tudatosan adtam elsőbbséget a kommunikáció alkalmazott vetületeinek, és részeredményekkel nem terheltem túl a szöveget, inkább az általánosításokat fejtettem ki, és azokhoz rendeltem illusztrációkat.

Az emberek mindennapi, implicit pszichológiai ismereteire és készségeire apellálva úgy igyekeztem szerkeszteni a szöveget, hogy a részletesen ki nem fejtett összefüggéseket maga az olvasó rekonstruálja életismerete, élettapasztalatai vagy még inkább szakismeretei - ha vannak ilyenek - alapján. Döntenem kellett abban is, hogy a kommunikáció tág problémaköreinek mely részeit hagyom figyelmen kívül erre a kapott terjedelem is kényszerített.

Agykutatás

Nem részletezem így többek hiperópia és asszigmatizmus a strukturalizmus, a szemiotika, a pszicho- és szociolingvisztika és több más irányzat eredményeit.

Részben az vezetett, hogy a témának vannak már jó magyar nyelvű szakmunkái, részben pedig az, hogy nem értettem egyet egyes irányzatok uralkodó felfogásaival így például a szemiotikát felértékeltnek, túlhangsúlyozottnak, divatszerűnek éreztem, ez a nézetem róla ma is, és ezt igazolni látszik, hogy a hetvenes évek elejének közlemény- és előadás-áradata e témakörről apadásnak indult. Mindezek a döntések, választások, kihagyások azonban bizonytalanságban hagytak, és aggódást keltettek bennem a könyv fogadtatását illetően.

Nagy örömömre szolgált, hogy félelmeim indokolatlanoknak bizonyultak. A könyv igen kedvező visszhangot váltott ki, a szem látása ez nemcsak abban nyilvánult meg, hogy a megjelent ezer példány igen hamar gazdára talált, és évek óta azóta is kitartóan ostromolnak, sokan külföldről is, hogy szerezzek belőle nekik, akár csak kölcsönbe is több budapesti nagykönyvtárban a könyv állandóan az előjegyzési listán van.

Abban is megmutatkozott ez, hogy néhány egyetem és főiskola kötelező, több pedig ajánlott olvasmánnyá tette bizonyos fakultásai számára. De a legfontosabb visszajelzés az volt, hogy mind a szakirodalom reflexióiból, mind személyes beszélgetések nyomán tapasztalhattam, hogy a könyv érthető, gondolatébresztő, felkelti az érdeklődést tárgya iránt, és valóban további olvasásra, vizsgálódásra serkent.

Sikerült tehát megtalálni benne azt a megközelítésmódot, amely - legalábbis itt és most, nálunk - legjobban segít a kommunikáció problémáinak megértésében, és ami talán még több ennél, a kommunikációs szabályszerűségek felhasználásában.

Hajók Louise Hey. Hogyan lehet enyhíteni a nyomást a louise hey elmélete szerint?

A könyv megjelenése óta eltelt csaknem öt év során mindvégig ezt láttam, ezért most, amikor lehetőség nyílik arra, hogy a szöveg ismét kiadásra kerüljön, és benne változtatásokat, kiegészítéseket tegyek, alapvető szerkezetét szükségtelen megbolygatnom. Alapvető szemléleti kérdésben sem kell módosítanom semmit. Inkább a szerkezet arányosabbá tétele a feladatom, lehetségessé válik egyes sajátos kommunikációs jelenségek és alkalmazási területek pótlólagos bemutatása, és több illusztrációt használhatok a szakirodalmi adatokból, eredményekből, módszertani leírásokból.

Szerencsés körülmény, hogy időközben a kommunikáció szakirodalma anyanyelvünkön sokkal gazdagabb lett. Nem kis részben a Tömegkommunikációs Kutatóközpont érdeme ez, de különböző kiadóké is, amelyek a kommunikáció iránti társadalmi érdeklődést felismerték és igyekeztek kielégíteni.