A látószerv vizsgálati módszere

Személyiségfejlődést nehezítő tényezők fogyatékossággal élő személyeknél A teljes dokumentum letölthető PDF formátumban a lap alján! Megjelent: Radványi K. Kolozsvár, Radványi Katalin: Személyiségfejlődést nehezítő tényezők fogyatékossággal élő személyeknél. A látószerv vizsgálati módszere vizsgálat bemutatása. Bevezetés, kérdésfeltevés A pszichoszociális fejlődés Erik Erikson által leírt szakaszai közül a serdülőkor 12 — 20 év jellemző krízise az identitás versus szerepkonfúzió Erikson,in.

Atkinson a látószerv vizsgálati módszere munkatársai korábbi vizsgálatok eredményeit összegezve nem tulajdonítanak nagyobb veszélyhelyzetet ennek a szakasznak, mint a fejlődés többi eriksoni fázisának, kivéve, ha a gyermekre már korábban egyéb pszichés terhek nehezednek. Ilyenkor a krízissel való megküzdés mindig extrém módon nehezített, nagyobb a veszélye a problémák elmélyülésének és kiterjedésének Atkinson a látószerv vizsgálati módszere al.

Néhány kérdés a sok közül, amely felvetődik  a fogyatékossággal élő fiatalokkal való foglalkozás során. Hogyan tudnak megküzdeni a serdülőkori krízissel azok a fiatalok, akik valamilyen fogyatékossággal élnek?

1. Látás pigment
2. Látás és noliprel
3. A legtöbb tudós azon a véleményen van, hogy a török nyereg szerkezete, mérete és alakja a koponya szerkezetétől függ.

A megküzdést segítő illetve hátráltató a látószerv vizsgálati módszere közül melyek azok, amelyeknek ebben az időszakban az ő esetükben különös relevanciája van? Egyáltalán: milyen szempontok szerint választhatóak ki az eszközök, amellyel személyiségük alakulását figyelemmel kísérhetjük, illetve amelyek segítségével megtervezhetjük számukra az egyéni vagy csoportos tanácsadást, terápiát?

Mely terület ek azok, amelyeket adott személynél különösen fontos megcélozni, személyiségfejlesztésre, énképe alakítására, vélt vagy valós problémái megoldására vagy pályaidentitása alakítására van - e szüksége? Esetleg fogyatékossága miatt a szülőkről való leválása kilátástalan, és ez a helyzet feldolgozhatatlan számára?

Az adott probléma, valamint a serdülő személyisége a beavatkozás mely formáját engedi és igényli?

A kérdések részben speciálisak, részben nem, de az általános relevanciával bíró kérdések megválaszolásánál is találunk több, csak erre a helyzetre jellemző szempontot. A személyiség alakulására ható tényezők fogyatékossággal élő személyeknél 2. Az önmegvalósítás és önértékelés akadályoztatása Mire kell számítanunk fogyatékossággal élő személyek esetében, mire a látószerv vizsgálati módszere odafigyelni, mit kell megelőzni, illetve korrigálni?

Az érintettek életminőségét jelentősen befolyásolja személyiségfejlődésük Sharon-Bortwick-Duffy; Suitzky,Radványi, A különböző típusú fogyatékosságok esetén eltérő mértékben, de korlátozódik a Maslow-féle elméleti szükséglethierarchia kielégíthetősége. Bármilyen téren mozgás, értelmi és kommunikációs készségek, a látószerv vizsgálati módszere fogyatékosságok tapasztalható az átlagostól eltérő jelentősebb mértékű negatív eltérés, a motívumok sérülnek.

Már a fiziológiai szükségletek, a túléléshez szükséges motívumok tökéletes kielégítése is akadályozott lehet — gondoljunk a táplálékforrás felismerésére, elérhetőségére, a fizikai biztonságra, vagy az önvédelem megszervezésére. Ezek az úgynevezett hiányalapú motívumok, vagyis kielégítésük azt jelenti, hogy a személy valamilyen hiányállapottól szabadul meg.

Anatómiai vizsgálati látószerv

Ilyenek pl. A következőkben néhány olyan tényezőt veszünk sorra, amelyek okai, illetve következményei lehetnek a fogyatékos ember frusztrációs helyzetének. A megküzdési stratégiák alkalmazásának következményei: A frusztráció megélése egyénre szabott dolog. Más a látószerv vizsgálati módszere más dolog miatt frusztrálódunk, egyesek gyakran olyan helyzetekben is, amelyek másoknak nem jelentenek gondot, hiszen egyéni képességeink, valamint azokkal kapcsolatos elképzeléseink igen eltérőek lehetnek másokhoz képest.

Egyénenként különbözünk abban is, hogy bizonyos dolgok, helyzetek előfordulását észrevesszük-e, illetve, hogy azok milyen mértékben érintenek bennünket frusztrációs tolerancia.

Problémák esetén alkalmazott megküzdési stratégiáink, melyek során megpróbálunk szembeszállni a stresszel, ugyancsak különbözőek lehetnek Problémaközpontú megküzdés estén a személy a speciális problémára vagy helyzetre összpontosít, hogy a jövőben megpróbálja azt elkerülni vagy megváltoztatni. Ez irányulhat a környezetre, vagyis a személy az alternatívákat mérlegeli, illetve irányulhat befelé, vagyis önmagában változtat meg valamit pl.

A látószerv és a látási funkciók nem invazív vizsgálata. ez az

A szakirodalomban található vizsgálatok szerint az ilyen típusú megküzdési stratégiát alkalmazók kevésbé depressziósak, illetve a kevésbé depressziós személyek választják inkább ezt a fajta megküzdést Atkinson et al. A fogyatékossággal élő személy számára a frusztrációs helyzet igen ritkán kerülhető el, kognitív sérülés esetén az elkerülés lehetséges módozatainak kiválasztása is akadályozott.

Érzelemközpontú megküzdés esetén enyhítjük a stresszkeltő helyzethez kapcsolódó érzelmi reakciókat, ha a helyzetet magát nem is tudjuk megváltoztatni például ha egy a látószerv vizsgálati módszere eseményei befolyásolhatatlanok Ide tartoznak: -  viselkedéses stratégiák testmozgás, ivás, érzelmi támasz keresése -  kognitív stratégiák a probléma időleges félretétele -  kérődző stratégiák elszigeteljük magunkat a külvilágtól, saját érzelmeinken rágódunk -  elterelő stratégiák kellemes tevékenységbe menekülünk, amely növeli a kontroll érzését, pl.

Értelmi sérülés esetén az érzelemközpontú megküzdésnél sem képes a személy megfelelő kognitív stratégiákat alkalmazni. Így eleve beszűkül a lehetőségek köre.

Az érzékszervi vagy mozgássérüléssel élő embernek ugyancsak korlátozottan van lehetősége viselkedéses, vagy elterelő stratégiákat alkalmazni. Kommunikációs nehézségek, mint frusztrációforrások: A frusztrációforrások közül érdemes kiemelni a kommunikációs nehézségeket. Minden élőlény életben maradásának elengedhetetlen feltétele, hogy környezetével adekvát módon kommunikálni tudjon.

Amennyiben a környezettel való kapcsolatteremtés, kommunikáció valamilyen oknál fogva gátolt, az egyén ennek következtében súlyosan károsodhat MontaniniHorányi,   Buda,Adam, A nem elfogadó környezetben a fogyatékos személytől elvárják, hogy magasabb szinten kommunikáljon, mint ahogy arra minden erejét összeszedve képes.

Bár önmagából a maximumot hozza ki, környezete azt nem érti meg, elégedetlen vele, és elégedetlenségének számtalan jelét adja, amely lehet egy felhúzott szemöldök, egy összeszorított száj, egy legyintés vagy akár egy lesújtó megjegyzés.

A környezet, mint tükör: előítéletek, a másság elfogadásának hiánya Szülőkkel beszélgetve gyakran előbukkan az a fájó probléma, hogy az utcán  megbámulják gyermeküket, sőt megjegyzéseket tesznek rájuk, vagy elfordulnak tőlük.

A betegség megállapítása (vizsgálati módszerek)

Ez a fajta negatív attitűd a fogyatékos embereket kísérőkre is gyakran kihat. A sérült fiatal előbb - utóbb szembesül ezekkel a pillantásokkal és megjegyzésekkel, átérzi kirekesztettségét, és még magas kognitív képességekkel is nehezen, vagy alig tudja feldolgozni az ilyen helyzeteket.

A végeredmény kisebbrendűségi érzés, állandó szorongás lesz, ennek következtében negatív viselkedésminták alakulhatnak ki Radványi, c. A negatív viselkedésmintákkal szemben az utca embere természetesen még kevésbé lesz elnéző önelégülten igazolni látszik fogyatékosokkal kapcsolatos előítéleteitami további negatív visszajelzésekben nyilvánul meg Radványi b. Ennek a folyamatnak az eredményeként a fogyatékos embernek önmagáról negatív énképe alakul ki, ez pedig személyiségfejlődését nehezen korrigálható, rossz irányban befolyásolhatja.

Az énkép alakulására ható tényezőket Pálhegyi és Schwengeler a következőkben foglalják össze 1. A család védőfaktorként szerepelhet, jól működő család a feltöltődés, a tapasztalatszerés, biztonságnyújtás helye. Ezért is fontos a családtagok szülők, testvérek mentálhigiénés segítése. Lederberg, A lekicsinylő, vagy gúnyolódó magnyilvánulások esetén az elfogadó légkörű család közösség visszavonulási helyet képez, érzelmi támaszt nyújthat.

Itt a sérült ember önmagát adhatja, problémáit, szorongásait, bánatát megoszthatja a többiekkel.

Látószervi károsodások. Zajácz Magdolna Juhász Ferenc Ungváry Lilla. 27. fejezet

Ehhez persze olyan szűkebb környezet kell, amelynek tagjai őszintén vállalni tudják a sorsközösséget a sérült emberrel, meggyőzően képesek képviselni pozitív vonásait és értékeit. Radványi, 2. A tájékozottság hiánya. Az előzőekben a személy önmagával és környezetével kapcsolatos problémáiról esett említés.

A pozitív önértékelés, a biztos fellépés rövidlátás luule foglalja a a látószerv vizsgálati módszere a tágabb környezetben is, olyan ismeretek birtoklását, amelyek hiányában az otthon küszöbén kilépve elbizonytalanodik, szorongani kezd a személy, és ennek következtében a fogyatékosság miatt adódó korlátokon túl még szűkebb kibontakozásra lesz lehetősége.

A pozitív önértékeléshez felnőtt korban elengedhetetlenül szükség van egyfajta tájékozódásra a lakóhelyen és környékén, a társas kapcsolatokban, illetve saját magukkal kapcsolatosan.

A reális énképbe a testi jellemzők, valamint a személyiségjellemzők egyaránt beletartoznak. A leválás nehézségei Családban felnövekvő gyermekek első és legfontosabb referenciaszemélyei a szülők, különösen az édesanya.

Hosszú folyamat, amíg a gyermek képes leválni szüleiről. A túl korai, erőltetett leválás, vagy a túl hosszú ideig történő kötődés egyaránt káros az egyén személyiségfejlődése szempontjából.

A leválás alapfeltétele, hogy biztos énképpel és relatíve reális önértékeléssel rendelkezzünk. Ellenkező esetben nagy a látószerv vizsgálati módszere veszélye annak, hogy a személy túlzott dependenciaigényét más kapcsolatokban, kontrollálatlanul elégíti ki, ilyenkor könnyen kiszolgáltatottá válhat.

A szoros kötődés kiszolgáltatottsága normális fejlődés esetén a serdülőkorra drasztikusan csökken. Túl sokáig maradhat fenn a szülő és a gyermek között egy, a kisgyermekkorra jellemző szoros kapcsolat, ha nem segítik pozitív énképe alakulásában, ilyenkor szocializációja, vagyis beilleszkedése a társadalmi csoportokba nagymértékben gátolt lesz.

Személyiségvizsgáló módszerek A serdülőkorban alkalmazott különféle személyiségvizsgáló eljárások a pályaválasztási tanácsadás, pályaidentitás kialakulásának gyakorlatában különösen hangsúlyosak lettek. A pályafejlődés során sajátos típust képviselnek azok, akiknél a személyiségfejlődés átmeneti, fejlődéslélektani törvényszerűségektől meghatározott krízisállapotai a pályaalakulás folyamatára is kihatnak. A pályaválasztást tulajdonképpen a a látószerv vizsgálati módszere előzi meg, amelyet az én-identitás tesz lehetővé.

A személyiségvizsgáló módszerekre is vonatkozik valamennyi olyan kritérium, amely általában a tesztek előfeltétele, a megbízhatóság és az érvényesség. Az itt felsoroltakat követve a tervezett eljárásra vonatkozóan a következő megfontolások adódnak: Át kell tekinteni a lehetséges releváns tesztek soráról szóló kurrens információkat pl. Ennek a kritériumnak eleget téve szükséges röviden áttekinteni azokat a módszereket és teszteket, amelyeket a személyiségvizsgálatoknál alkalmaznak.

Skálázás: a személyt jól ismerő emberek helyezik el őt a szóban forgó személyiségvonás egy skáláján. A skálázási eljárásokat alkalmazó tesztek közül ismertek Cattell vonásskálái. Személyiség-kérdőívek: alkalmazásuknál a személy saját akcióiról és érzelmeiről számol be bizonyos helyzetekben. Bizonyos válaszokat bizonyos személyiségvonások jellemzőinek feltételeznek skizofrénia, szociális introverzió… Súlyos személyiségzavarral rendelkező emberek kiszűrésére alkalmazzák.

PIT Persönlichkeits Interessen Test A tesztet eredetileg a szerzők személyiségdiagnosztikai eszközként használták elsősorban pályaválasztási tanácsadókban az érettségi előtt álló vagy az érettségizett éves fiataloknál az MMPI helyett. A vizsgálatot egyéni röntgensugárzó könyvek csoportos formában is lehet alkalmazni.

A vizsgálati személyek megállapításokat olvasnak, amelyeket meg kell ítélniük. Ha igaznak találják önmagukra nézve, egyetértenek vele, az igen választ kell bejelölni az első rubrikában. A válaszokat három szempontból elemzik: lokalozáció, determináció illetve tartalom szempontjából.

Szemészet, szemészeti magánrendelés - Medicover Kórház szemészet

A Rorschach-teszt elemzése alapos felkészültséget és nagy gyakorlatot igényel, elemzését külön tanfolyamokon oktatják.

TAT Tematikus A látószerv vizsgálati módszere Teszt : használatánál meghatározott sorozatban adott különböző témájú képekre egy-egy történetet kell kitalálni. A vizsgálati eljárás elve, hogy a személy belevetíti a történetekbe  tudatos és nem tudatos elhárított drive-jait, érzelmeit, értékeit, komplexusait és konfliktusait. A témák lehetőséget adnak arra, hogy a vizsgált személy interperszonális viszonyainak tartalma és dinamikája, valamint pszichodinamikus  patternjei egyaránt felszínre kerüljenek Komlósi és Kovács, A tesztet a klinikai pszichológusi munkában használják, feldolgozási, illetve értelmezési szempontjai kevésbé szigorúan kötöttek, mint más projektív tesztekéi pl.

Rorschach A projektív tesztek alkalmazásának problémája, hogy az értékelések a látószerv vizsgálati módszere lehetnek, ezért alkalmazásuk előzetes szuperviziós kontroll alatt történő gyakorlást igényel.

Látószervi károsodások

Az értékelésnél a tesztfelvételnél elhangzottakon kívül más dolgokat is figyelembe kell venni például a személy  élettörténetét Szociális tanuláselmélet: a személyeket gyakran úgy mérik fel, hogy megtanítják őket önmaguk megfigyelésére. Ide tartoznak azok a viselkedésterápiás eljárások, ahol a személyeknek naplót kell vezetniük. Fenomenológiai vizsgálati módszerek: Az egyetlen érvényes információforrás maga a személy. Ide tartozik pl.

Mivel a jelen vizsgálatba bevontak köre speciális szakiskolába, vagy hasonló intézményekbe jár, életkoruk a vizsgálati módszer kiválasztásánál fontos szempont. Nem lehet azonban a látószerv vizsgálati módszere arra hagyatkozni, hogy serdülőkorúak, nagyobb szerepet játszhat értelmi sérülésük, amely a módszerek kiválasztásánál sok szempont további figyelembevételét igényli. Így a probléma összetett: egyrészt olyan vizsgálati eljárás kiválasztására van szükség, amely a serdülő és kamasz fiatalok jellemző problémáira kérdez rá, másrészt a kérdések és feladatok nem lehetnek túl összetettek és bonyolultak, amely esetünkben a látószerv vizsgálati módszere értelmezhetőséget negatívan befolyásolná.

Szükség van arra is, hogy a válaszok gyengébb verbális készlet esetén, szűkebb fogalomtárral is megfogalmazhatóak legyenek, amelyek pedig a vizsgálat szempontjából relevánsak, értékelhetőek. A tartalom nehézségi szintje tehát egyrészt a serdülőkor bonyolultságára, a sérült fiatalok speciális személyiségére kell hogy kérdezzenek, ugyanakkor a módszer bonyolultsága, értelmezhetősége és a megválaszolhatóság az esetenként gyengébb kognitív kapacitáshoz kell, látásteszt diagram betűkkel igazodjon.

A személyiség összetevőinek valamennyi területét nyilvánvalóan a vizsgálat célját, lehetőségeit tekintve nem lehet és nem is szükséges bevonni a vizsgálatba.

Optika Az emberi látás felbontóképessége Gyakran mondják: olvassuk el az apróbetűs részt is. Ezzel arra a nyilvánvaló tényre utalnak, hogy amit el akarnak rejteni, azt apró betűkkel írják. De vajon tényleg csak apró betűkkel lehet valamit elrejteni? Lehetőség van más jellemzők — színek, talpas vagy talpatlan betűk — választására, a kérdés azonban az, hogy egy ugyanolyan hátterű, színű vagy mintájú írásnál tényleg a legkisebb betűket látjuk-e rosszabbul, és minél nagyobbak, annál könnyebben olvashatók-e. Az Optikai Magazin előző számában bevezettük az optikai átviteli függvény fogalmát.

Figyelembe véve a  serdülőkor jellemzőit, a szocializációra átlagosan leginkább hatással bíró személyiségjellemzőket, a látószerv vizsgálati módszere azt, hogy bizonyos területekről a mindennapos tevékenységek közben megfigyeléssel információk szerezhetőek, a jelen felmérésnek azokra a személyiségjellemzőkre kell fókuszálnia, amelyek az egyén számára is sok esetben rejtetten maradnak Pálhegyi,Gajdátsy, Gelléri, Ilyen az önismeret, énkép, önértékelés köre, a partnerkapcsolati, kötődési igények, esetleg a frusztrációs szint, illetve a frusztrációs tolerancia.

Kimutatott-e a mérés pontossága és megbízhatósága a releváns populációra nézve, és releváns-e a kívánt használatra nézve. A felmérni kívánt teszt-alanyok csoportjaival kapcsolatban mentes-e a szisztematikus eltérésektől. Az itt felsorolt kritériumokkal kapcsolatosan sajnos egyértelmű válasz nem műtét rövidlátás után negyven, ugyanis Magyarországon az általunk fellelt szakirodalomban az adott populációval hogyan lehet a látószerv vizsgálati módszere -ban helyreállítani a látást korábbi vizsgálatokban nem találtunk hivatkozást személyiségvizsgálatok sztenderdizált használatáról, csupán azok eredményeiről.

Ily módon a vizsgálat eredményeinek értékelésénél az itt feltett kérdéseket is meg kell majd vizsgálni, válasz ezekkel kapcsolatosan biztonsággal csak ezután adható.

A látószerv és a látási funkciók nem invazív vizsgálata. ez az

Természetesen a vizsgálati eljárás kiválasztásánál előfeltevésekkel kell élnünk a későbbi pozitív válaszokat illetően. Elfogadható-e a vizsgálati eljárás azoknak, akik a használatában érdekeltek, beleértve azt, mennyire gondolhatják tisztességesnek és relevánsnak. A vizsgálati eljárás egy fejlesztő program megvalósítása során kerül felhasználásra.

A pajzsmirigyrák megelőzésének lehetőségei Fizikai vizsgálat. Az orvos a nyak tapintásakor igyekszik megítélni a pajzsmirigy nagyságát, göbös szerkezetét. Ilyenkor a nyakon található egyéb göbös elváltozások nyirokcsomó-elváltozás stb. Egyszerű, gyors és nagyon megbízható vizsgálat. Ultrahang segítségével megítélhető a pajzsmirigy mérete és szerkezete, a göbök nagysága, száma és összetétele.

A munka célját, következményeit illetően az érintetteket fel kell világosítani, és a módszerrel kapcsolatos kérdéseikre választ kell adni. A programban való részvétel nem kötelező, annak fontosságáról a fiatalokat meg kell lencsék egyedi szempontból. Az életfeltételeik, lehetőségeik, kapcsolataik pozitív alakulása az általuk vágyott elemek közé tartoznak.

A vizsgálati eljárás a gyakorlatban alkalmazható-e, beleértve a ráfordítási időt, árat és forrás szükségletet.

A jelen dolgozatban bemutatott vizsgálat célja egyben egy fejlesztő program kidolgozása és kipróbálása is volt. A fejlesztő program vidéki intézményekben kerül megvalósításra. A vizsgálatokat Budapestről kijáró szakemberek koordinálják és végzik el.