A látás és a gondolkodás kapcsolata

E helyt csupán emlékeztetőül utalunk rájuk. Kialakulásuk, fejlődésük fokozatos, folyamatos és jellemző az egyes életkorokra — fejlődés pszichológia tanulmányaik a folyamatokra rávilágítanak. Kogníció Kogníció szorosabb értelemben a gondolkodás folyamatait jelenti.

Tágabban értelmezve tartalmazza mindazt a mentális aktivitást, amik szerepet kapnak az információ megszerzésében, feldolgozásában, a megszerzett tudás megszervezésében és alkalmazásában. Az input, az output oldalát és a centrális folyamatokat magában foglalja az emberi elme. Érzékelés, észlelés Érzékelés és észlelés megismerő folyamat, velük külső ingereket, információkat szerzünk a világról, felfogjuk az ingerek összességét.

Октопаук, которого вы зовете Арчи, заключил, что на мир едва ли можно рассчитывать, и сделал одно предложение.

A folyamatok szorosan összetartoznak. Az észlelésben számos jelenség kódolt. A kódolásban fontosak veleszületett képességeink, saját tapasztalataink. Bárki és bármi — személy, tárgy — azonosításában korábbi tapasztalatok, beállítódások, elvárások szerepet játszanak.

Kiemelendő a környezet fontossága.

Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok Az érzékelés és az észlelés közötti különbséget a megszerzett információhoz kapcsolódó ismeret szintje jelzi: az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg, még az észlelés az idegrendszer magasabb szintjeihez kapcsolódik.

Érzékelés válasz az érzékelőkre ható energiákra. Látás, hallás, szaglás, ízlelés, a kül- és beltakaró, valamint belső szervek receptorain keresztül történik.

Lásd: Funkcionális anatómia — érzékszervek rendszere! Érzékelés fejlődése nyomon kísérhető a születés percétől. Az újszülött szaglása, ízlelése, látása, az első életnapokban működik. Újszülött vizuális észlelése kimutatott tény, 1 hónaposan felismeri az anyja arcát.

A csecsemő figyelmét két hónapos korban leginkább a mozgó szem köti le, elérve a 3 hónapos életkort a forma és a nagyság megfigyelésének kezdetei észlelhetők, előnyben részesíti a vertikális irányokat, 6 hónapos elmúlik, amikor a látás élessége megközelíti a felnőttét.

Gondolkodás és beszéd kapcsolata by Hanna Cseszlai

A csecsemő látása és hallása és mozgató rendszere két hónapos korban összekapcsolódik. Ennek egyenes következménye, hogy a tárgyak után nyúl, manipulál velük, közben fejlődik tapintás érzékelése. Kisded korú legnagyobb a látás és a gondolkodás kapcsolata az egyensúlyozás, a mozgás, a térbeli tájékozódás fejlődésében látni.

Óvodás differenciáló képessége kialakul és megerősödik a látás, a hallás, a tapintás, az íz- és a szagérzés képességében. Látás élességének fejlődése mellett megkülönbözteti az alapszíneket, térbeli látása finomodik. Fejlődik belső hallása, megkülönbözteti az óvodában hallott hangszereket, társai beszéd- és énekhangját.

Vizualizáció a tudománykommunikációban

Tapintással meghatározza a tárgyak alakját, méretét. Csukott szemmel eldönti milyen ízeket, illatokat érez, anélkül, hogy azok forrását más érzékszervével azonosítaná. Mozgás és egyensúlyozás egyre összehangoltabb, szabályozottabbak és célszerűbbek a mozgások, képes rézsútos felületen biztonságosan járni. Iskolás korban erőteljesen fejlődik a látás élessége az akkomodáció képességének változásával. Színárnyalatok felismerése is jelentősen szélesedik.

Serdülők érzékszervei kifinomultan működnek. Érzékszervek működését követő neuronális folyamatok főbb lépesei: 1. Érzékelés zavarai között megkülönböztetünk mennyiségit, minőségit és tartalmit. Mennyiségi zavarok egyike, ha csökken az érzékenység. Bekövetkezik, amikor emelkedik az ingerküszöb, pl. Ingerküszöb csökkenésekor nő, fokozódik az érzékelés, általában a központi idegrendszert élénkítő és pszichotróp szerek hatására.

Minőségi zavarnak tartjuk, ha a hibás feldolgozás miatt téves értelmezést nyer az információ, ide sorolhatók a szomatizációs betegségek, szorongás okozta pánik. Kábítószerek okozzák a derealizációt, deperszonalizációt.

Tartalmi zavarok az érzékcsalódások, ezek a valósággal való nem megfelelő inadekvát kapcsolatra utalnak.

Illúzió: jó az érzékelés, de hamis az észlelet, hallucináció: érzékelés nélküli hamis észlelet. Észlelés, percepció érzékszervi adatokra épőlő kognitív folyamat, feltételekhez kötött magasabb rendű agyi tevékenység. Érzékszervi benyomások jelentéssé, tárggyá szerveződése, felismerése. Lehet biológiai, vegyi, fizikai és szociális.

Folyamatában lényeges a lokalizáció, a felismerés. Különböző ingerek nyomán keletkezett ingerületek egységes képpé formálódása, így tükröződik a valóság. Az agy értelmezi az érzékleteket, renszerezi azokat és jelentést ad nekik. Óvodás gyermek a látás és a gondolkodás kapcsolata esetenként a túlzott globalitás, máskor a túlzott részletezés jellemző.

Főképpen az érzelmi szinkretizmus uralja. Azt a sajátosságot emeli ki, ami érzelmileg megragadja, nem a lényeges elemet. Idő észlelésében a a viszonylagosság még nem érthető számára, mindig cselekvéshez kötött a rövidebb időegységek, a napszakok megértése. Mennyiségek észlelése, meghatározása szemléletbe ágyazott, pl.

Tér észlelée konkrét, jól tájékozódik a környezetében, de még hiányzik a téri képzeletéből az általánosítás.

Idő észlelésében az óra a rendszeresség az észlelés fejlődésének alapja. Serdülő korra idő, tér, mennyiség, arányok észlelése tökélesedett. Figyelem Mentális a látás és a gondolkodás kapcsolata, az egyén ennek során a számára fontos tárgyra, gondolatra, stb-re összpontosít.

E pszichikus folyamatban információ felvétel és feldolgozás, továbbá külső és belső környezeti ingerhatások rostálása megy végbe. Az információkat a figyelem segítségével struktúrálja az agy. A lényeges és a lényegtelen elkülönítése bizonyos hibaszázalékkal megy végbe. Figyelmet jellemzi az aktív ingerkeresés, a rostálás észlelések kiemelése és élesebbé tételea tartás, a legkedvezőbb beállítás összpontosítástovábbá az éberség vigilanciavalamint a rögzíthetőség feszültség, tenacitás.

Vigilancia valószínűsíti, hogy az inger eljut a tudatig. Figyelem a megismerés kísérő jelensége. Spontán, szándékos, valamint megosztott és koncentrált figyelem a valóságban szorosan összekapcsolódik.

Figyelem sajátosságai: Vándorol egyik tárgykörről a másikra, hullámzik az összpontosítása, átvitele akadályozott lehet a témához való erős érzelmi kötődés miatt, vagy perszeverál tartósan tapad. Terjedelme, megosztása életkortól függ, rövid idő alatt a kisded egy-két, óvodás dolgot képes befogadni. Tartóssága erősen változó, összfügg az összpontosítással, éves korbanévesen pedig percig tud figyelni a gyermek.

Zavarai lehetnek érzelmi konfliktusok, kábító szerek, gyógyszerek, fáradtság, stb. Fenntartásához hozzájárul az érzelmi beállítódás motivációa figyelem tárgyának az érdekessége. Rontja a zaj, a stressz. A zene rontja a kitartó figyelmet igénylő tevékenységet, a begyakorolt cselekvést azonban nem.

Figyelem fáradékonyságát az egyhangúság, unalmasság gyorsítja. Legkedvezőbb figyelem beállítódást váratlan, erős ingerek reflexesen megszüntetik.

Feladatok, színek megosztják a figyelmet. Tanulásban két dolog közti megosztott figyelem akkor nem rontja a teljesítményt, ha az egyik begyakorolt automatikus. Az akusztikus és vizuális figyelem minden egészséges újszülöt jellemző tulajdonsága, ami figyelembe véve táplálkozását, vegetatív jellegű. Csecsemőkorban egyre jobban kiszélesedik a figyelem. A bébi nem csak a szűk környezetére figyel, s kiegészül a tapintással, mozgással, egyensúlyozással szerzett élményekkel.

Óvodás korban akaratlagossá lehet és kell tenni a gyermek önkéntelen figyelmét nem feledkezve meg arról, hogy mi kell a korra jellemző fáradékonyság miatt a fenntartásához.

A látás: érzékelés és gondolkodás A látás mint érzékelés Az észlelés az érző idegrostok révén, az idegpályákon közvetített érzékletek agyi feldolgozása. Észleleteink a különböző érzékszervekből jövő ingerek nyomán, az agykülönböző projekciós területein alakulnak ki, ahol az inger jellegzetességeinek felismerése és a perceptuális szerveződés — az érzékletek elrendeződése, kapcsolataik kialakulása — történik. A különféle érzékszervekhez érzékelésfajták és észleletfajták kötődnek. Érzékszerveink: a látás, hallás, mozgás, tapintás, szaglás, ízlelés, haptikus érzékelés.

Iskolások eredményes tanulása akaratlagos figyelem nélkül nem megy. Figyelmüket irányítottá, tudatossá kell fejleszteni. Figyelem kísérő jelenségei: lélegzés pl. Emlékezés emlékezet, memória Rendkívül bonyolult, konstruktív pszichológiai — kognitív — folyamat, melyben az ingerek keltette ingerületek bevésődnek, raktározódnak, majd előhívjuk őket, vagy elfelejtődnek.

Régi információkat felidéző képesség. Sajátos, emberben végbemenő, valósághoz kapcsolódó idegrendszer-működés, általa régi emlékképek nyomán új képeket hozunk létre, vagy átalakítjuk az emlékeket.

3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

Egyénenként is, továbbá minden életkorban nagy eltérést mutat. Az idő haladtával megőrzi a tudást. Biztosítja, hogy ismereteinket és az új tapasztalatokat megfelelő időben hasznosítani tudjuk. Meglévő emlékanyaghoz kapcsolódó produktív és reproduktív a látás nem a pokol hozzájárul új ötletek teremtéséhez, létrehozásához. Az emlékezés lehetőség tapasztalatok, múltbeli élmények feldolgozására, így újabb benyomások színesítését, gazdagítását eredményezi.

Mindez lehetővé teszi az alkalmazkodás megfelelő szintjét.