2 nézet egy szemben, Navigációs menü
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a nézetek sem egészen tényítéletekre épülnek.
Küldjön üzenetet
Anyagukat az értékítéletek világában eredeztetik. A nézetté kristályosult vélemény stabilitásának forrása részint a személyből, részint a társadalomból ered. Válogat az információk között, a kiválasztott információkat csonkítja. A nézetek a személyes és a társadalmi tudás közötti közvetítés nélkülözhetetlen elemei, amelyek révén koherenssé válik a társadalmilag megszerkesztett valóság, és lehetővé válik az összhang a személy közvetlen tapasztalati világa, valamint a közvetlen tapasztaláson túli világ között.
A nézetek egyként beágyazódhatnak a kognitív rendszerbe, a személyiségbe, illetve a személy tagsági vagy vonatkoztatási csoportjaiba. A beágyazódás típusától függően a racionalizáció forrása éppen úgy lehet egy tudattalanba fojtott ok, mint valamilyenjól-rosszul leplezett egyéni vagy csoportérdek.
A társadalmilag megszerkesztett világ telis-tele van magyarázatra szoruló jelenségekkel, melyek — lévén empirikus úton többnyire kiismerhetetlenek — nagyon sokféle 2 nézet egy szemben, magyarázatra adnak lehetőséget. A nézetek lehetővé teszik az elkülönítést és a normatív megkülönböztetést.
Kurzusleírás 3. Attitűdök és nézetek Az attitűdök és a nézetek definiálása és egymáshoz való viszonyuk még nem tisztázott egyértelműen és mindenki által elfogadottan a szociálpszichológiában. Az idézett definíciók bizonysága szerint a nézet, hiedelem olyan kognitív struktúra, amely információn, ismereten alapszik. Ez a tulajdonsága az, ami megkülönbözteti az érzelmi aspektusokat kiemelő attitűd fogalmától. Egy másik szociálpszichológiai elgondolás az attitűdöket három elemből álló konstrukciónak véli, és háromemeletes attitűdmodellnek nevezi.
A gasztronómiai ingerek világához folyamodva példáért, azt látjuk, hogy elvileg semmi akadálya nincs annak, hogy az emberek bármit ehetőnek ítéljenek, ami alkalmas 2 nézet egy szemben csillapítására. Az emberek gasztronómiai nézeteit mégsem az a szempont hatja át leginkább, hogy melyik ételnek milyen a tápanyagtartalma.
A gasztronómiai nézeteket a hagyomány, a hajdan érvényes, de később érvényét vesztett gazdasági-társadalmi érdek, a vallás és az egészségre, a külső megjelenésre stb. Az étkekre vonatkozó nézeteknél nagyobb szerepet játszanak a szexuális életre vonatkozó szexuálerkölcsi nézetek.
- Kövek a látás javítására
- Martin Luther King Jr.
- Természetes látás-helyreállítási módszer
Meghatározott nézetrendszerekre, vagyis tanításokra támaszkodva e nézetek a szexuális viselkedés változatos megnyilvánulásainak megkülönböztetését és minősítését teszik lehetővé. A minősítések a társadalmi jóváhagyás-ellenzés, normalitás-abnormalitás és esetenként az erényesség-bűnösség vélelmeit tartalmazzák.
E vélelmek következményei messzemenően befolyásolják a nemi identitás kialakulását. A szexuális nézetek alapján jön létre a szexuális deviancia címkéje, amely intoleráns vagy képmutató társadalmi környezetben hatékony eszköz mások diszkreditálására.
Az erkölcsi szféra az emberi együttélés kívánatos és nemkívánatos módjaira vonatkozó nézetek kimeríthetetlen bőségű forrása, melynek révén az egyén pótolhatatlan támpontokhoz jut, amikor szembesül azzal a feladattal, hogy megítélje önmagát, társait, valamint a társadalmilag megszerkesztett valóságot.
Míg a szexuális és erkölcsi nézetek esetében a stabilitás forrásaként elsődlegesen a személy ontogenezisének kulturális-ideológiai kontextusa jelölhető meg, addig a többi nézet forrása inkább az egyes vallási, társadalmi, gazdasági, politikai csoportok érdekeire érzékeny ideológiákban keresendő.
Ebből az következne, hogy ha változnak a külső körülmények, meg kell változzanak a személy nézetei is. A nézetek változnak, ha a külső nyomást nem ellensúlyozza belső ellenállás.
Szociálpszichológia | Digitális Tankönyvtár
A ruházkodásra vagy hajviseletre vonatkozó nézetek a divat révén például rendkívül gyorsan változnak. Akkor is megfigyelhető nézetváltozás, ha van ugyan belső ellenállás, de azt kilátástalanságra ítéli a külső nyomás jutalmakban és büntetésekben megnyilvánuló ereje.
- Maxley hogyan lehet helyreállítani a látást
- A látás romlik, a nyak fáj
- Téglalap – Wikipédia
- Berendezkedésellenesség – Wikipédia
- védekezés a koronavírussal szemben | zuii.hu
- Attitűdök és nézetek
- Berakjuk az egyik lábát, 2.
- fejezet - Prezentációkészítés
Erre láttunk példát a magyar történelemben az os forradalom kíméletlen leverését és az egész társadalom megfélemlítésére irányuló megtorlásokat követően.
Ha azonban a szóban forgó nézeteket kondicionáló külső viszonyok nem párosulnak a korábbi nézetek megváltoztatására irányuló, megfelelő nyomással, a korábbi nézetek rendszerint fennmaradnak, vagy csak jelentős, esetleg több nemzedéknyi késéssel követik a viszonyok változását. A gasztronómiai nézetek kétségkívül ilyenek.
A nézetek változáshiánya nemcsak a külső nyomás gyengeségével indokolható. A belső ellenállás intenzitásának mértéke is fontos.
Amennyiben a nézetek a személy számára 2 nézet egy szemben, fontos témákra vonatkoznak, amelyek összekapcsolódnak az erkölcsi szférára vonatkozó nézetekkel, akkor megfigyelhetjük a nézetek és a személy önképe közötti összefonódást. Ebben az esetben a személy nem változtathatja meg nézetét anélkül, hogy 2 nézet egy szemben ne érezné magában, hogy feladja önnön folyamatosságtudatát, elárulja önmagát.
Berendezkedésellenesség
A nézetek autonóm fennmaradásának forrása 2 nézet egy szemben a személyi autonómia, mely a megváltozott külső viszonyok mellett is változatlanságra, nézeteinek védelmére és a mellettük való kitartásra csábítja a személyt.
A politikai nézetek változásképtelensége rendszerint — de nem mindig — erre az okra vezethető vissza.
Ebben az esetben a külső változások egyenlőtlen mértékben érintik a társadalom különböző csoportjait, és a változások közepette visszamaradnak olyan csoportok, amelyek változatlanok maradnak, mert a változáshoz nem fűződik érdekük.
E nem változó csoportok konzervatív nézetek segítségével igyekeznek igazolni önnön társadalmi helyzetüket, és e nézeteket a szóban forgó társadalmi 2 nézet egy 2 nézet egy szemben tagjai többnyire átveszik, meggyőződéssel telítve a magukénak vallják.
Ragaszkodásuk forrása azonban nem elsősorban a személyi integritásban és autonómiában keresendő, hanem a külső viszonyokkal való szembeszegülésben, melynek révén érdekeiket védelmezik.
A politikai nézetek esetében többnyire nagyon nehéz feladat e kétféle személy-nézet viszony megkülönböztetése. Különösen nehéz abban az esetben, amikor az átalakuló társadalomban kiélezett politikai konfliktusok vannak a változásban különbözőképpen érdekelt társadalmi csoportok között. Magyarország legújabb kori történelméből érdekes tanulmányt lehetne írni a politikai nézetek e kétféle típusának társadalmi dinamikájáról. A magyar társadalom a A legutóbbi, es fordulat sajátossága, hogy a korábban egyedül helyesnek tartott ideológiát nem egyszerűen egy új ideológia váltotta fel.
Plurális politikai rendszer keletkezett, mely — szabad versenyt biztosítva a legkülönfélébb ideológiák között — lehetővé teszi a nézetek szabad elsajátítását és megvallását.
A keletkező helyzet kezdetben természetszerűleg elbizonytalanító hatású, annál is inkább, mert a változás eredményeként nemcsak a politikai rendszer, hanem a gazdasági is átalakult, a redisztributív, egy központból vezényelt gazdaság a piacgazdaságnak adta át a helyét. A társadalomra meglepetésszerűen záporoztak az egymásnak ellentmondó ideológiákból táplálkozó új nézetek.
Nézeteitől függően mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy például a hátrányos helyzetű szülők még meg sem született magzatának külföldre történő kiközvetítését gyermekkereskedelemnek vagy humanitárius akciónak tartja; mások 2 nézet egy szemben veszélyeztető kutyák tartásában az emberi szabadságjogok érvényesülését vagy korlátozását látja. A kívülállónak az a benyomása, hogy az egymásnak ellentmondó nézetek prizmáján keresztül vizsgált tárgy mintha nem is lenne azonos. Szilveszter a tudatosan cselekvő forradalmár első típusa irodalmunkban.
Szilveszter feláldozza magát a világért, de hiába; az egyre mélyebbre süllyed. A hős nem ismeri, s egyre kevésbé érti meg az Istent, akitől megbízatását kapta. Amikor válaszúthoz ér, mindig két rossz lehetőség között kell döntenie, sorsa a tragikus irónia közegében formálódik. Prófétának mondja magát, ám szeme mind homályosabban lát. Áldozata egyre értelmetlenebbnek tűnik. Teljes magánya meghasonlásba kergeti; megtagadja Istent, és ha tehetné, kiirtaná az emberiséget.
Annak a félnek lesz igaza, amelyik erősebb. Egyfelől beszélhetünk olyan merev nézetekről, amelyek elsősorban pszichikus szükségletek folytán, mint nem tudatos erők által motivált nézetek jelentkeznek. Ide tartoznak a már említett erkölcsi, szexuális és a személyekre 2 nézet egy szemben társakra vonatkozó nézetek. E nézetek axiomatikus kiindulása és bizonyos mértékű revideálhatatlansága nélkülözhetetlen. Rigiditás esetében azonban a szükségesnél nagyobb mérvű merevedés következik be, az erkölcsösség erkölcscsősz-magatartássá válik, a szexuális normák követése prüdériává silányul, az interperszonális stabilitás szélsőséges indulati tartalmak által polarizált társpercepcióvá torzul.
Másfelől megkülönböztethetünk olyan merev nézeteket, amelyek a társadalmi viszonyok — korántsem mindig adekvát — pszichikus interiorizálódásaként jelennek meg. A merevség felöltheti a stabilitás formáját, ha a szóban forgó nézet elkötelezettség útján alakul ki, de jelentkezhet társadalmi eredetű rigiditásként, amikor is a reflektálatlan azonosulás, a konformitás táptalaja.
A szociálpszichológiában elsőként Adorno és munkatársai tettek kísérletet arra, hogy a nézetrigiditás pszichikus és társadalmi forrásvidékeinek egyazon súlyt tulajdonítva feltárják, hogy milyen szerkezetekről és milyen működésekről van szó. Miként a nézetmerevség felöltheti a stabilitás vagy a rigiditás formáját, ugyanúgy a merevség hiánya esetében is megkülönböztethetjük a személyi autonómiára visszavezethető türelmet és az autonómiahiányos instabilitást, a nézetek véleményekké történő inflálódását.
Az elkötelezettség az autonóm alapon történő nézetelsajátításra utal, míg a konformizmus a külső nyomás folytán adódó érdekeltség pszichológiai automatizmusára utal. Utóbbi esetben az adott nézetek elsajátítása mögött nincs választás, nincs komoly pszichológiai erőtartalék. A rendszer Janus-arcúként vizsgálható, melynek egyik fele az igaznak vélt nézeteket tartalmazza ezeket nevezzük igazoló nézetekneka másik fele pedig a tévesnek vélt nézetekből áll ezeket nevezzük cáfoló nézeteknek.
