Ragadozó látás zsákmánylátás. Navigációs menü
Tartalom
Így látják a világot az állatok Pesthy Gábor Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében.
Az, ragadozó látás zsákmánylátás látunk, és ahogy látunk, több jelenségnek köszönhető: a fénytörésnek, visszaverődésnek, a fény színének. Az élőlények látása sok mindenben különbözik: alakfelismerésben, a színek érzékelésében, felbontásban és a ragadozó látás zsákmánylátás képességében.
Az utóbbi évek folyamán a kutatók egyre többet tudnak meg az állatok látásáról, és így sok tévhitet is sikerül eloszlatniuk. Kiderült ragadozó látás zsákmánylátás, hogy a kutyák és a macskák nem teljesen színvakok, mint korábban gondolták, valamint az is, hogy egyes rákok még a madarak látóképességét is túlszárnyalják.
Nézzük meg a világot az állatok szemével! A fény érzékelésére szolgáló szervek legegyszerűbb formái a látósejtek. Az alacsonyabb fejlettségű állatoknál, például a gyűrűsférgeknél ezek a fényérzékeny ragadozó látás zsákmánylátás szétszórva helyezkednek el az állat bőrében. A legegyszerűbb esetben még csak a világosság érzékeléséről beszélhetünk.
A látószervet akkor nevezhetjük szemnek, ha a látósejtek mellett megjelennek az úgynevezett segédszervek a lencsék, a szemmozgató izmok, stb. Az ilyen szemek már iránylátásra, a még fejlettebbek pedig képlátásra is alkalmasak. A fejlettebb szervezetek látószervét három fő típusba sorolhatjuk: a pontszem, a ragadozó látás zsákmánylátás összetett szem és a hólyagszem.
A pontszem és a mozaikszem az ízeltlábúak látását szolgálja. A hólyagszem pedig a lábasfejűek és a gerincesek legfejlettebb képlátását teszi lehetővé. A következőkben a világot mozaikszemmel, illetve hólyagszemmel néző állatok közül mutatjuk be a legérdekesebbeket.
Az ízeltlábúak látása A mozaikszem sok önálló szemecskéből, úgynevezett ommatídiumból tevődik össze. Minden szemecskében található egy lencséből és egy kristálykúpból álló fénytörő rész, és a hosszúkás ommatídium prednizon látás fényérzékeny idegsejtek helyezkednek el. Minél több ommatídiumból áll egy összetett szem, annál élesebb képet lát a gazdája.
- Mozaik Digitális Oktatás
- A farkasnak látomása van
Például a hatalmas, kidülledő szemű szitakötők amelyek szemét akár 20 ommatídium alkotja vagy az ájtatos manók által látott kép felbontása már megközelíti egyes gerincesek hólyagszeméét.
Az összetett szemek több szempontból túl is szárnyalják a gerincesek szemét.
Szimpatika főoldal
A legtöbb rovar képes érzékelni az ultraibolya fényt valamint a polarizált fényt is. Előbbinek azért van jelentősége, mert a számunkra egyöntetűen sárgának vagy fehérnek látszó virágok a rovarok szemében különleges mintákkal tarkítottak. Ezek az ultraibolya fényt visszaverő mintázatok szinte leszállópályaként irányítják a virágot beporzó rovarokat a virág bibéje és porzói felé.
Egy virág a háziméh szemével.
A Így látjuk mi a virágot. B A virág ultraibolya fényben.
- Ragadozók – Wikipédia
- Autoimmun a látásra
C A virág a méh szemével bejelölve balkezes látás szemecskék határvonalát. D A méh agya valószínűleg "eltünteti" a facetták határvonalait A rovarok látásfeldolgozásának másik érdekessége, hogy jóval több egymást gyorsan követő képet tud elkülöníteni, mint a gerincesek, így az ember.
Szimpatika – Az állatok csodálatos látása
Ez a hatalmas képfeldolgozási sebesség a gyors repülésükhöz és a zsákmányszerzéshez nélkülözhetetlen. Sáskarákok: az összetett szem csúcsa Bármilyen kiváló is a szitakötő szeme az ízeltlábúak között, egy állatcsoporté még ezt is túlszárnyalja.
A sáskarákok Stomatopoda látása több kutató szerint felülmúlja még a kitűnő látású madarakét is. Kezdjük azon, hogy a testükhöz mérten hatalmas méretű ragadozó látás zsákmánylátás szemük - hasonló arányokkal a miénk akkora lenne, mint egy futball-labda. A szemükben ezen kívül több mint tízféle színérzékelő receptor található a miénkben csak három.
Ez azt jelenti, hogy sokkal több színt különböztetnek meg, mint mi, és a számunkra láthatatlan hullámhosszakból is rengeteg információt szereznek. A polarizált fényt is érzékelik, amely rendkívül hasznos a víz alatti világukban. Ez a képességük nem csak a kontrasztot növeli meg, de a sáskarákok látják az átlátszó, szinte láthatatlan élőlényeket is, valamint észlelik a halak pikkelyeiről visszaverődő fényt is.
Így látják a világot az állatok
A polarizált fény érzékelése azt is lehetővé teszi számukra, hogy "lássák" a holdfázisokat, és előre "kiszámítsák" az apály és a dagály időpontját. Egy sáskarák szeme közelről A szem felépítése is különleges. Minden szem három részre különül, amely lehetővé teszi a sáskarákok számára, hogy ugyanazt a tárgyat egyszerre háromféleképpen lássák, és mindezt csupán egy szem használatával.
A gerinceseknek "csak" binokuláris két szemmel való látásuk van. Mi, emberek el sem tudjuk képzelni, milyen térélményt nyújthat a sáskarákok szemenkénti trinokuláris látása a térlátás alapfeltétele a látómezők részbeni átfedése. A két összetett szem ráadásul egymástól függetlenül mozgatható nyélen ül. Ez lehetővé teszi, hogy gyors, irányított ugrásokkal követhessenek bármilyen mozgást.
Hólyagszem A legfejlettebb szem a lábasfejűeknél és a gerinceseknél megtalálható hólyagszem. Alapfelépítése minden állatnál azonos.
Megtalálható benne a szembe jutó fényerősséget szabályozó szivárványhártya melynek nyílása a pupillaaz eltérő távolságra fókuszálást lehetővé tevő lencse, valamint a fényérzékelő sejtekből álló retina, amelyre a környezet fordított képe vetül. A szemgolyóban található érhártya teszi lehetővé a szerv vérellátását.
Az ideghártyában retinában helyezkednek el a jelfogók receptorok : a csapok és a pálcikák.