Irodalmi szószedet: A könyv szaga

Nemcsak a látvány, hanem a szag is, Nyelvünk is érzékel szagokat

Ennek az érzékelési formának három modalitás felel meg: a szaglás, az ízlelés, illetve a kémiai viszcerocepció.

Természet Világa

Minthogy ez utóbbiról volt már szó korábban, itt csak az előbbi kettővel foglalkozunk részletesebben. A kémiai érzékelésre általában jellemző, hogy az ingert valamilyen vegyület, esetleg ion képezi, amely a receptorral kapcsolódva, ingerli azt.

Ugyancsak közös sajátosságuk, hogy csak oldódni képes anyagok keltenek ingerületet, bár az oldószer különböző lehet. A receptorok többsége specifikus az adott anyagra, de jelenleg nem tudjuk megmondani, hányféle kémiai receptor létezik a szervezetben: számuk a néhány száztól a néhány tízezerig terjedhet. A kémiai ingerek ritkán tiszták, nemcsak a látvány többféle anyag van egyszerre jelen; ha csak két-három komponensből áll az inger, akkor esetleg el tudjuk őket különíteni, ennél többet azonban már ritkán.

Egy három gyümölcsből álló saláta összetevőit például még elég jól szét tudjuk választani, de a négy-ötféle komponensből álló ételben többnyire már csak a legerősebb szagú alkotót ismerjük fel ha egyáltalán felismerünk valamit. A közhiedelemmel ellentétben kémiai ingerként nemcsak szerves vegyületek, hanem számos szervetlen só is szolgálhat.

Szaglás A szaglás távoli illékony anyagok érzékelésére specializálódott azaz kémiai telereceptor. Jelenleg nem rendelkezünk egységes elképzeléssel arról, hogy mely vegyületek alkalmasak szaganyagként, de általában zsírban is oldódó, kis molekulájú szerves anyagokról van szó. Noha a szaganyagok olfaktoros ingerek többségének valószínűleg van speciális receptora ebből nagyon sokfélét találtakúgy tűnik, az anyagok kémiai összetétele nem látás súlyemelés függ össze a szagminőséggel: eltérő szerkezetű vegyületeknek lehet hasonló szaga, illetve nagyon hasonló vegyületek egészen eltérő nemcsak a látvány válthatnak ki.

A szagingerek átalakítása A szaglóreceptorok az orrmelléküregben hanem a szag is szaglóhámban vannak Ide az átlagos légvétel során nem vagy csak nagyon kis mennyiségben kb. Speciális légzőmozgás a szippantás, amelynek hanem a szag is a levegő csak az orrüregeit járja át, a légutak további részébe nem kerül; ez kifejezetten a szaglást szolgálja. Illatanyagok azonban nemcsak egyenes úton, az orrüreg bejáratán át, hanem belülről, a szájüregből is érkeznek, a garaton át retro- nazális szaglás.

Ezek az anyagok a táplálékból szabadulnak fel, és fontos kiegészítői az ízeknek: egy adott étel élvezeti értékének kialakításában mind nemcsak a látvány íz- mind a szaganyagok részt vesznek ezt írja le a zamat fogalma, amiről az ízlelés kapcsán lesz majd szó.

A szaglóhám elhelyezkedése az orrüregben A szaglóreceptorok elsődleges primer érzősejtek, azaz lényegében axonnal is rendelkező specializált idegsejtek, amelyek üreg felőli részén különleges csillók vannak; ez utóbbiak kötik meg a szaganyagot. A szaglósejtek másik különlegessége, hogy élettartamuk körülbelül egy-két hónap, utána elpusztulnak. Helyüket a hám mélyebb rétegében lévő alapi bazális sejtek osztódással pótolják. A receptorsejtek között a receptorsejteket irányító és rögzítő támasztósejtek találhatók, illetve mirigysejtek, amelyek a felszínt borító nyákot termelik.

A nyák igen sok kötőfehérjét tartalmaz, ezekhez kötődnek a bekerülő illatanyagok, és ezek szállítják őket a csillók felszínére A szaglóhám szerkezete A szaglósejteken kívül bizonyos mennyiségű szag felvételére a háromosztatú ideg nervus trigeminalis szabad idegvégződései is képesek ezek tehát afferens érzőrostok végződéseiezek valószínűleg a károsító jellegű pl.

A járulékos szabad idegvégződések indítják a szaglással kapcsolatos reflexeket is pl. A szaglórendszer az egyik legősibb érzőrendszer, ezt mutatja az is, hogy rostjai elsődlegesen nem kapcsolódnak át a talamuszban, szemben az összes többi érzőrendszerrel, melyek vetületei a talamusz közvetítésével érik el az elsődleges agykérgi érzőmezőket.

Az alsóbbrendű állatokban a szaglógumó még az agy tömegének jelentős részét teszi ki, és mérete relatíve még mindig nagy az emlősök, különösen a ragadozók körében is.

  • Távollátás az, amikor bármi
  • "Почему я не замечала ее раньше.

Egyedül a főemlősök és azon belül az ember esetében csökken a mérete jelentős mértékben. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a szaglógumó mérete nem a receptorok minőségének, hanem inkább hanem a szag is számának csökkenésével korrelál; az ember sem érez valószínűleg sokkal kevesebb szagot, csak a szaglás érzékenysége és felbontása kisebb vagyis valamivel töményebb illatokat ismerünk csak fel, illetve kevesebb szagot vagy szagintenzitást tudunk megkülönböztetni.

Kimutatták, hanem a szag is a genom szinte valamennyi szaglóreceptor kódját tartalmazza, amit az állatok zömében megtalálunk, csakhogy ezeknek a géneknek egy jelentős része emberben inaktiválódik, soha nem készül róla kópia tehát az adott receptor nem alakul ki.

A szaglási funkció elszegényedése tehát másodlagos folyamat lehetett, amit vélhetőleg a többi érzőminőség, elsősorban a látás és a hallás kifejlődése idézhetett elő az evolúció során. Szagok és illatok A szaglásról elsősorban egyes vegyületek kísérletes adagolásával szereztek eddig információt, de — mint említettük — egyelőre nem találtak megfelelő rendező elvet és mechanizmust.

Vita van arról is, hogy léteznek-e alapszagok, amelyek a többi szagélmény kialakulásának bázisát képezik.

műtét myopia kor korai hyperopia

Egyelőre egyik elképzelést sem sikerült bizonyítani, ezért a látás torz lehet, hogy nincsenek is alapszagok. Többen próbálkoztak a szagokat valamiféle térbeli elrendezés segítségével osztályozni. Az ilyen osztályozás alapja valamilyen kémiai rokonság, fizikai tulajdonság hasonlósága, esetleg a keletkező élmény minősége lehet.

Henning a newtoni színkörhöz hasonló elven hanem a szag is készített, mely egy háromszög alapú, belül üres hasáb A hasáb felületein szerepelhettek az összetett szagok, amelyeket a csúcsokon lévő alapszagok pl. A későbbi kutatás ezt az elképzelést nem igazolta: egyrészt semmi sem bizonyítja, hogy ezek és ennyien volnának az alapszagok, másrészt — szemben a színekkel — a keverék szagok nem lesznek önálló, új szagminőségek mint például a kék és sárga keverésével előálló zöld színhanem mindkét összetevő sajátosságait mutatják.

Megpróbálták a szagokat más elven, térbeli skálázással is osztályozni Schiffmann Itt a hanem a szag is személyeknek az egyes illatok hasonlóságát kell megbecsülniük, és ezek alapján helyezik el őket egy többdimenziós térben ezt nevezik szagtérnek. A vizsgálatok már két dimenziót elegendőnek találtak, ezek egyike a kellemesség mértéke ez szinte minden érzőminőség esetében használható megkülönböztetésde a másik dimenzió jellegét azóta sem sikerült meghatározni.

A Henning-féle szaghasáb Egy átlagember két, egyszerre adott illatanyagot még biztosan, hármat még bizonytalanul meg tud különböztetni, ennél többet azonban már nem. Érdekes viszont, hogy az illatkeverékek hanem a szag is erősebb percepciót szagélményt váltanak ki, mint az őket alkotó vegyületek egyenként, s az összetett, nemcsak a látvány kompozit illatok érzékelése az összetevők tulajdonságainak sem egyértelmű függvénye: néha gyengébb összetevők is lehetnek dominánsak.

A szemünkkel is érezhetjük a szagokat

Ennek egyik oka az, hogy az egyes anyagokra vonatkozó ingerküszöb és érzékenység nagyon eltérő, ebben egyelőre szintén nem sikerült egyértelmű törvényszerűséget felfedezni. Gyógyítsa az életkorral összefüggő hiperopiát az egyes illatkomponenseket nem tudjuk egy kompozit szagból kiemelni, bizonyos keverékek jellegzetes szagérzetet keltenek egyben: kávéillat, cigarettaillat, narancsillat stb.

Fiatalkorban csaknem nyolcezer glomerulus van, idősebb korban számuk alig haladja meg a kétezret.

  • A szagokat és az esőt is érezzük a virtuális valóságban - Jelenből a Jövőbe
  • Amikor megjelenhet örökletes myopia
  • Gyógymód a szaglásképtelenségre?

Egy-egy mitrális sejt körülbelül kétezer receptortól kap A szaglógumó glomerulusainak vázlatos rajza axont, ezek azonban hasonló receptorokhoz csatlakoznak; eszerint körülbelül annyiféle glomerulus van, ahány szagreceptor. A szaglógumóban lévő egyéb sejtek is kapnak szinapszisokat az érzőneuronok felől, ezek általában módosító hatással rendelkeznek.

a látásromlás hatása mantra a látás javítására

A mitrális sejtek, valamint néhány interneuron különböző nemcsak a látvány is érzékeny pl. Valószínűleg ezzel kapcsolatos például a állni a látásért ciklus során mutatkozó vagy a terhességi szagérzékenység.

A szaglógumó neuronjaiból kiinduló nyúlványok szaglópálya alapvetően a halánték- temporális lebenyben található úgynevezett körtemagba nucleus piriformis vagy piriformis kéregilletve az ugyanitt elhelyezkedő entorhinális kéregbe futnak, amelyek a szaglás elsődleges kérgi központjainak tekinthetők, de kap rostokat az amygdala is.

Ez is a szaglórendszer sajátossága, hiszen a primer rostok nem kapcsolódnak át a talamuszban. Kimutattak szaglással kapcsolatos aktivációt az orbitofrontális kéregben is, ahova az elsődleges központokból — most már a talamusz közvetítésével — jut el az ingerület. Szaglási eredetű ingerület éri a limbikus rendszer különböző részeit is az amygdala felől, ami az érzelmek keletkezésében fontos, illetve a memória szerveződésében szereplő hippokampuszt is.

Másodlagos rostok az érző agykéregre is vetülnek, szintén a talamusz közvetítésével. A szárazföldi állatoknak — a főemlősök kivételével — van egy járulékos szaglószerve hanem a szag is, az úgynevezett vomeronazális szerv.

Ez is tartalmaz szaglóreceptorokat, de szerkezete egyszerűbb, és a receptorok száma is kisebb, mint a szaglóhámban. Ez a szerv főleg a feromonokra érzékeny, azokat igen kis koncentrációban is felismeri. Az axonok innen a járulékos szaglógumóba futnak, amely főleg az amygdala mediális részébe, majd onnan a hipotalamuszba vetül.

Irodalmi szószedet: A könyv szaga

Ez a rendszer alkotja az úgynevezett járulékos szaglópályát. Noha emberben nincs meg, maradványait — legalábbis funkcionális vizsgálatok alapján — mégis feltételezni lehet. A szagok elkülönítése szagdetektálás, tehát az, hogy kijelentsük, egy, két vagy hány szagot érzünk viszonylag kis koncentrációknál is lehetséges, ebben még az emberi orr is elég jó teljesítményt mutat.

Ha azonban meg is kell nevezni az adott szagot szagfelismeréssokkal nagyobb koncentrációra van szükség, és ebben az emberi orr már sokkal gyengébb, mint más emlősállatok orra. Vannak bizonyos szagok, amelyeket könnyebben felismerünk, másokat nehezebben. Ez részben öröklődik, de nagyobb részben tanult: a gyakran és nagyobb töménységben észlelt szagokat később könnyebben és kisebb hanem a szag is is azonosítani tudjuk ismerősség. Valószínűleg ez az alapja annak, hogy az anyák csecsemőiket, a csecsemők az anyjukat szaguk alapján is megbízhatóan felismerik; ugyanezen alapulhat az, hogy az ember a saját ruháit a szaguk alapján kiválasztja mások ruhái közül, valamint hogy a női és férfiruhaneműket is el tudjuk különíteni pusztán szaglás segítségével.

Nyelvünk is érzékel szagokat

A szagfelismerést ezenkívül az illatanyagok kémiai és fizikai minősége is befolyásolja, de a sokoldalú kutatások ellenére sem sikerült ebben eddig valamilyen rendszert találni. A szagérzékenységnek napszakos ritmusa van ezért valószínűleg a szaglógumóra ható hormonok felelősekidősebb korban gyengül csökken a receptorok száma és érzékenysége istovábbá a nők érzékenyebbek, mint a férfiak. Végül említést kell tenni a szagok erősségének észleléséről. Mint a többi érzékfajta esetében is, a szaglásnál is az az alapkérdés, hogy a szaganyagok koncentrációja és a keletkező szagérzet erőssége között milyen összefüggés van.

hogyan lehet visszatérni a látás javítása megfázás látása

A vizsgálatokat megnehezíti, hogy jelenleg nem tudjuk megmondani, pontosan hol kellene a szagok koncentrációját mérni: a levegőben vagy a szájüregben, vagy a nyálkahártyában, vagy a csillók membránjának felszínén?

További nehézséget okoz, hogy a szaganyagok — mint láttuk — fehérjékhez kötve kerülnek a receptorra, és nem tudjuk, a kötés hanem a szag is hogyan befolyásolja a receptorok ingerületét például hogy milyen viszonyban vannak a szabad, illetve kötött anyagok. Mindezek figyelembevételével is úgy tűnik, hogy — más modalitásokhoz hasonlóan — a szagkoncentráció és a szagérzet nagysága között hatványfüggvény teremt kapcsolatot, melynek hatványkitevője 0,6 körül van tehát az összefüggés itt sem egyenes arányosság.

Fontos felismerés, hogy a légáramlás sebessége pl. A kérdés az, hogyan lehet ennyiféle szagot ilyen kevésféle receptorral megkülönböztetni.

A szemünkkel is érezhetjük a szagokat

A válasz az, hogy egy-egy szaganyag odoráns több receptorhoz is kötődik, méghozzá eltérő erősséggel és eltérő mértékű ingerületet keltve; tehát nem az egyes receptorfajták ingerülete hordozza nemcsak a látvány információt, hanem az aktiválási mintázat. Ez elsősorban a szaglógumóban keletkezik, ahol így a minőségbeli mintázatok térbeli mintázatokká alakulnak át; ezeket az agy valószínűleg a holográfiához hasonló módszerrel olvassa ki. Noha a receptorok szintjén jellemző specificitást nem sikerült találni, mert egy adott receptort több illatanyag is izgat, illetve egy anyag többféle receptorhoz is kötődik, vannak specifikus szagminőségek de ezek élettani háttere egyelőre nem ismert.

Ezt elsősorban a szagláskiesés anozmia speciális esetei igazolják, minthogy létezik olyan betegség, amelyben csak bizonyos szagok észlelése esik ki, másoké normális marad. Ez az állapot lehet tartós is, de el is múlhat a receptorképződés ciklusának végén; ez utóbbi esetben biztosan receptorszintű volt a hiba.

hogyan lehet javítani a látást étkezés előtt nézni az alternatív látást

Ennél lényegesen nagyobb baj, ha a szaglás teljesen nemcsak a látvány teljes anozmiaaminek következtében nemcsak a szaglásban, hanem az ízlelésben is zavar keletkezik lásd a zamat fogalmát az ízlelésnél.

Az anozmia ellentéteként fogható fel a szaghallucináció, amikor szagokat érzünk olyankor, ha az adott illatanyag nincs is jelen. Valószínű, bár nem bizonyított még, hogy ez valamilyen öntudatlan memóriafelidézési folyamat eredménye, de más mechanizmusok is elképzelhetők pl.

hogyan lehet a legjobban megalapozni a jövőképet Töltse le a rövidlátás kezelésére szolgáló programot

A szagélményt általában emocionális állapotváltozás is kíséri, amit például a magyar nyelv jól tükröz: a kellemes ingereket illatoknak, a kellemetleneket szagoknak mondjuk. Jegyezzük meg azonban, hogy ez nemcsak az anyagi minőség, hanem a koncentráció függvénye is: a szkatol nevű vegyület kis koncentrációban jázminillatú, töményen viszont a széklet szagát adja vegyészprofesszorok kedvenc példája a bepárlás illusztrálására: jázminvirág kivonatát egy csészében a nemcsak a látvány helyezik a szünet elején, majd kimennek; a szünet félideje táján már penetráns bűz van a tanteremben.

A szaglóreceptorok a tartósan fennálló ingerekhez elég gyorsan adaptálódnak, de a hozzászokás nemcsak perifériásan, hanem centrálisan is, tehát habituációval is létrejöhet.

Nyelvünk is érzékel szagokat

Az előbbi a receptorok szintjén alakul ki, fáradási jellegű, míg az utóbbi a központi idegrendszerben kialalakuló gátlás, amikor észlelés nincs, de a receptorfolyamatok és az ingerület vezetése normálisan működik. Valószínű, hogy az adaptáció minden anyagra kialakul, mégpedig igen gyorsan, de ugyanolyan gyorsan el is múlik, ha az anyagot eltávolítjuk tehát például szippantás után is. Az adaptáció nem teljes, az észlelés kb. A hasonló jellegű szagok egymás érzékelését gyengítik, ezt nevezik keresztadaptációnak például a narancsillat csökkenti a mandarinillat észlelését.

Ha a boltban kezembe veszek egy-egy példányt, elõször megszagolom: csukva, a gerinc északi részén, a kötés fehér zsinórkájánál az enyv-re emlékszem, a borító vásznának egyforintos vagy fényûzõ szagára, és ha felütöm, a lapok között az ólom szeptember elsejei szagára, amikor elsõ osztályba mentem. A könyvnek nemcsak színe, alakja, hanem szaga is van. Van egy bizonyos algás-csigás szag, amely engem örökké Az utolsó mohikánra fog emlékeztetni. A meséskönyvek, Buratino, A virágszép nádszálkisasszony, a Hetvenhét magyar népmese mind-mind külön szagkontinens: ma is felismerném õket egyenként, rengeteg rossz könyv- és emberszag károsultjaként. Aztán a merített papír, az albumok, atlaszok, képeskönyvek szaga: rokona ez a ceruza- és tintaszagnak, s ha van közös vonás, azt mondanám, olyan szaguk van, mint az õszi tónak.

A környezetünkben állandóan jelen lévő szagokra viszont habituáció alakul ki, ezeket szinte sohasem érezzük, tehát akkor sem, ha az adott helytől pl. A habituáció megszűnik, ha hosszabb időre más szagkörnyezetbe kerülünk pl. Ugyanez a jelenség az oka annak, hogy az egyes kultúrákhoz sőt szubkultúrákhoz jellegzetes, a más kultúrából érkezők számára olykor furcsa vagy kellemetlen szagkörnyezet rendelhető. Mivel a szaglóreceptorok maguk is idegsejtek, nem tudni, a habituáció a szaglópálya melyik szintjén alakul ki; abból azonban, hogy megszűnése többé-kevésbé egy időben következik nemcsak a látvány az idegsejtek megújulásával, feltételezhetjük, hogy maguk a receptorok is szerepelnek benne.

Szaglás és viselkedés A szaglás különleges helyet foglal el az érzékek között, mert olyan tulajdonságokkal is rendelkezik, amikkel a többi érzék nem. Elsősorban is tartósan fennmarad, akkor is, ha az ingerforrás már eltűnt az adott élettérből szagnyomezért nem kívánja meg az üzenő és a felvevő egyidejű jelenlétét nemcsak a látvány minden más érzékkel.