Látássérüléssel kapcsolatos. Látássérült személyek foglalkozási rehabilitációja
Végre megtapintható mindaz, ami a történelemkönyvekből kimaradt Július elején történelmet írtak a Testnevelési Egyetemen: az intézmény fennállása során először diplomázott látássérült hallgató nappali tagozaton. Ám a 24 éves Fóris Norbert diplomaosztója nem csak emiatt volt különleges: a fiatalember egyetemi tanulmányai idején végig vele volt vakvezető kutyája, Luna, akit az egyetem szintén oklevéllel jutalmazott. Norbert azt mondja, azért a Testnevelési Egyetem sportszervező szakát választotta, mert világéletében sportolt, és szerette volna megismerni a sportnak a másik oldalát, a hátterét is.
Látássérült személyek foglalkozási rehabilitációja Látássérült személyek foglalkozási rehabilitációja ben 58 olyan szervezet működött Magyarországon, amely alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtott fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek részére, de nem volt közöttük olyan, amely a látássérült személyek speciális igényeinek megfelelő szolgáltatást nyújtott volna.
A célcsoportra általánosságban jellemző volt, hogy tagjai közül számosan alulképzettek voltak vagy a károsodásuk miatt korábban megszerzett végzettségüknek megfelelő munkakörben nem tudtak már elhelyezkedni, emiatt távol maradtak a munka világától vagy csupán betanított jellegű munkát tudtak ellátni.
Általános jelenség volt az is az érintettek körében, hogy sérültségükből adódóan elszigeteltek, önbizalomvesztettek, az önellátás és az önálló közlekedés területén hiányosságokkal rendelkezők voltak. Ez a pályázat első eleme volt annak a ig tartó egymásra épülő pályázati sorozatnak, amelynek általános célja a látássérült személyek elemi és foglalkozási rehabilitációjának fejlesztése, az egészségügyi rehabilitációval történő összekapcsolása, valamint speciális foglalkozási rehabilitációs módszertan kidolgozása volt.
A pályázatok megvalósítása látássérüléssel kapcsolatos számos, a szolgáltatásnyújtás módszertanára, az érintett célcsoportra vonatkozó megállapítás fogalmazódott meg a nyertes szervezetek részéről: A képzetlenség, az alulképzettség gyakori akadálya az elhelyezkedésnek.
A képzettség hiánya miatt sokan csupán betanított látási ajánlások és gyakorlatok munkákat tudtak elvállalni. A látássérültséggel kapcsolatos sztereotípiák miatt a munkaerő-piac beszűkül az érintettek számára.
A Mozdulj! Egyesület látássérült tandem kerékpárosai érkeztek városunkba
A szolgáltatásokban dolgozó szakemberek számára nagy feladatot jelentett ezeknek a gátaknak a lerombolása, ami nem is minden esetben látássérüléssel kapcsolatos sikerrel. Fontos megfigyelés volt az is, hogy a látássérült emberek esetén az látássérüléssel kapcsolatos nagyobb figyelmet, hangsúlyt kell helyezni a munkakör-elemzésre és az azzal kapcsolatban felmerülő kérdésekre.
Igazolást nyert az a megállapítás, hogy a szolgáltatás sikerességének fontos záloga az, hogy minden esetben elemi rehabilitáció előzze látássérüléssel kapcsolatos a foglalkozási rehabilitációt, annak érdekében, hogy az elhelyezkedésnek ne legyen akadálya például az önálló közlekedéstől való félelem.
A pályázat megvalósításában résztvevő szervezetek két modellben dolgozták ki az elemi és a foglalkozási rehabilitáció összekapcsolását. Az egyik modellben a szolgáltatási folyamatot megosztották az elemi és a foglalkozási látássérüléssel kapcsolatos területhez jól értő, de különálló szolgáltató szervezet között.
Így az elemi rehabilitációs szakaszt követően az ügyfél átirányításra került a folyamat második részét biztosító foglalkozási rehabilitációs szolgáltató szervezethez, tehát a szolgáltatást két együttműködő, de egymástól független szervezet nyújtotta. Látássérüléssel kapcsolatos a szervezet-specifikus szolgáltatásnyújtásnak egyik nagy előnye az volt, hogy kiemelt hangsúlyt fektetett az elemi rehabilitációra, melynek hiánya korábban a munkaerő-piaci szolgáltatóknál az ügyfelek nagyszámú lemorzsolódásához vezetett, nehézsége viszont az ügyfelek átadásából, a több szolgáltatóhoz történő alkalmazkodás szükségességéből adódott.
A másik modell szerint mindkét szolgáltatási folyamatot egy szervezet végezte azáltal, hogy a korábban csak elemi rehabilitációval foglalkozó alapítvány átvette a munkaerő-piaci szolgáltatásnyújtás módszertanát és integrálta saját szolgáltatási körébe saját látássérüléssel kapcsolatos. Így a szolgáltatás egészét — elemi- és foglalkozási rehabilitációs tevékenységet — saját szervezetén belül valósította meg.
A pályázatok megvalósítása során az alábbi termékek készültek el:.
