Gyanúja rák

Magyarországi pontos adatok nincsenek a gyakoriságára vonatkozóan, de ha az Egyesült Államok adatait Magyarországra vonatkoztatjuk, fel kell tételezni, hogy évente mintegy ember betegszik meg vesedaganatban és az éves halálozási ráta ra tehető. A veséből kiindulhatnak jóindulatú daganatok is, ezek gyakoriságára vonatkozóan még becsült adat sincs.

Onkológiai diagnosztika

A vese rosszindulatú daganatainak oka nem ismert. Vannak bizonyos tényezők, amelyek a vesedaganat kialakulásának kockázatát fokozzák. Ezek között sorolják fel a dohányzást, az elhízást, a zsíros ételek fogyasztását, bizonyos fájdalomcsillapítók túlzott szedését, a kadmium és azbeszt szervezetbe kerülését gondoljanak a hőszigetelésre és a ceruza- és gombelemekre. Az életkor előrehaladásával a gyakoriság nő, főként gyanúja rák éves kor felett lehet vele találkozni és férfiakban kétszer gyakrabban.

Megfigyelték azt is, hogy az úgynevezett néma tehát nem működő vesében lényegesen gyakrabban fordulnak elő, ezért a művesekezelésben részesülő, veseelégtelen betegek ilyen szempontból veszélyeztetettebbek. Első sorban a véráram útján a tüdőbe, csontokba, agyba adhat áttétet.

Laboreredmények, amelyek rákra utalhatnak

A vesedaganat tünetei nem jellegzetesek. Sokszor csak szűrővizsgálaton gyanúja rák egyéb panaszok pl. A régebbi tankönyvekben leirt jellemző tünetek, mint a láz, a véres vizelet csak előrehaladott betegségben figyelhető meg.

Gyakran bizonytalan deréktáji nyomó fájdalom, megmagyarázhatatlan gyors fogyás, fáradékonyság, vérszegénység hívja fel a figyelmet a betegségre, de ezek a tünetek más daganatos betegségben is gyakorta előfordulnak.

A prosztatarák tünetei és diagnózisa

A véres vizelet akkor jelentkezik, ha a daganat a vesemedencéből indul ki vagy a daganat eléri, beszűri a vesemedencét is. Előfordul, hogy a beteg csont vagy ízületi fájdalmakra panaszkodik, ilyenkor rendszerint a csontokban áttéteket találunk és az elsődleges daganat kutatása során derül ki a vesedaganat. A fizikális vizsgálat során, ha már a daganat előrehaladott állapotban van, esetleg tapintható az elváltozás, de a kisebb daganatok a leggondosabb vizsgálattal sem észlelhetőek.

Rák kialakulása Cimkék A biopszia olyan eljárás, amely során a sejtekből vagy szövetekből mintát vesznek, és ezt a laborban meg tudják vizsgálni. Bizonyos jelek és tünetek kapcsán az orvos biopsziát végezhet, hogy egyértelműen tisztázni lehessen a tüneteket kiváltó okokat. Míg a képalkotó tesztek, mint például az röntgensugarak, segítenek a rendellenességek tömegeinek vagy területeinek felderítésében, egyedül nem minden esetben tudnak különbséget tenni a rákos sejtek és a nem rákos sejtek között.

A laboratóriumi vizsgálatok sem adnak megfelelő támpontot. A magasabb vérsejtsüllyedés, a vizeletben észlelhető vér, az említett vérszegénység számos más betegségben is előfordul.

Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy a vesedaganat korai felismerése többnyire szerencse kérdése. Ha a vesedaganat gyanúja a panaszok vagy bármelyik tünet alapján felmerül, megfelelő sorrendben kell a szükséges vizsgálatokat elvégezni. A hasi ultrahangos vizsgálat nagy pontossággal el tudja különíteni a cisztát a daganattól, de arra gyanúja rák nem ad biztos támpontot, hogy a daganat jó- vagy rosszindulatú.

Az ultrahangos vizsgálatnak is vannak korlátai, mert fél centiméternél kisebb elváltozást csak nagyon gyanúja rák készülékkel, nagy gyakorlattal rendelkező szakember tud felismerni.

Onkológiai konzultáció prof. Dr. Láng Istvánnal

Számítógépes röntgenvizsgálat CT vagy mágneses rezonanciavizsgálat MRI finomabb elváltozásokat is gyanúja rák. Sokszor CT, az MRI de az újabban előszeretettel alkalmazott pozitron emissziós vizsgálat PET alapján sem lehet elkülöníteni a jó adenoma, onkocitoma és a rosszindulatú carcinoma daganatot.

Ilyenkor szükség lehet a sejt- vagy szövetminta vételére. Szövettani gyanúja rák sejtminta vétele a vesék rejtett helyzete miatt csak ultrahang- vagy CT vezérlettel, irányítással lehetséges. A sejtminta-vétel citológia vékony tűvel minimális fájdalom mellett kockázatmentesen elvégezhető.

A vastag tűvel történő szövetminta vétele valamivel nagyobb kockázattal, a vérzés veszélyével jár, de megbízhatóbb eredményt ad. A vese izotópos vizsgálata annak megítéléséhez szükséges, hogy az ellenoldali vese működése elegendő-e, ha a beteg vesét eltávolítják. A csontváz izotópos vizsgálata érzékeny módszer a daganat okozta csontáttétek kimutatására.

A mellkas röntgenvizsgálata, de még inkább a mellkas CT vizsgálata gyanúja rák kivizsgálás része, mert a vesedaganat gyakran képez áttéteket a tüdőkben.

A fentiekből kiderül, hogy a veséből kiinduló rosszindulatú daganatok rendszerint nem okoznak jellegzetes panaszokat és tüneteket, egymástól a két fajta daganat szövettani vizsgálat nélkül gyakran nem különíthető el. A vesedaganat kezelésében többféle eljárás ismert, rendszerint ezek kombinációját alkalmazzák.

Sebészi eljárás: Kisebb, négy gyanúja rák nem nagyobb és az alsó vagy a felső pólusban elhelyezkedő, a környezetétől elhatárolt daganat esetén úgynevezett szervmegtartó műtétet csonkolás lehet végezni, de ehhez szükséges az eltávolított részlet azonnali szövettani vizsgálata. Amennyiben a szövettani vizsgálat azt bizonyítja, hogy az eltávolítás az ép szövetben történt, ezzel a beavatkozással is megelégedhetünk.

Ugyancsak szervmegtartó műtétre kell törekedni abban az esetben, ha a daganat kétoldali, a gyanúja rák veseműködése egyéb okok miatt jelentősen károsodott vagy a betegnek csak egy a daganatos veséje van.

Más esetekben a vese eltávolítása indokolt.

A veseeltávolítást napjainkban a jelentősen kisebb megterheléssel, gyorsabb felépüléssel járó laparoszkópos technikával végzik. Alternatív eljárás a vese verőerének elzárása érfestéses technikával.

Vérvizsgálattal előre jelezhetik a rák kiújulását?

Ezt néha nagy kiterjedésű daganatoknál a műtét előtt is el szokták végezni, mert látásromlás részegen műtét alatti vérzés és vérveszteség így jelentősen csökkenthető, a daganat pedig megkisebbedik, könnyebben eltávolítható.

Végleges megoldásként akkor alkalmazzák, ha a beteg gyanúja rák és általános állapota, kísérőbetegségei miatt a műtéti kockázat nagymértékben fokozott, illetőleg ha a vizsgálatok alapján meg lehet állapítani, hogy a daganatos vese technikailag - előrehaladott állapota miatt - sebészi úton nem távolítható el. Újabban terjed a radiofrekvenciás ablációnak nevezett módszer.

Ennek során ultrahang irányításával egy tűt vezetnek be a daganat közepébe és gyanúja rák felmelegítve pusztítják el a daganatos szövetet. Áttétek kezelése: ha a csontban levő áttétek töréshez vezetnek, akkor a törések műtéti egyesítése és rögzítése indokolt lehet.

Vérvizsgálattal előre jelezhetik a rák kiújulását?

Ugyancsak sebészeti gerincsebészeti beavatkozásra lehet szükség a csigolyákban gyanúja rák áttétek esetén a fájdalom és az idegkárosodás bénulás megelőzésére. Ezekkel a beavatkozásokkal a betegséget meggyógyítani nem lehetséges, de a beteg életének meghosszabbítása, az életminőség javítása sikerül.

Az onkológiai diagnosztikai vizsgálatok során meg kell bizonyosodni róla, hogy valóban daganat áll-e a tünetek hátterében. Amennyiben igen, meg kell határozni a daganat nagyságát és az esetleges áttétek jelenlétét a nyirokcsomókban és a távoli szervekben. Vizsgálni kell a daganat szövettani típusát, a beteg általános állapotát, valamint a társ-és kísérő betegségeket. Nagyon sok információ kapható a beteg részletes kikérdezésével és fizikális vizsgálatával, amely gyanúja rák beteg megtekintését, szerveinek megtapintását és meghallgatását jelenti.

Utókezelés: A kezelés formáját az onkológus szakember, az összes lelet és a szövettani eredmény ismeretében határozza meg. Jó eredményeket lehet elérni a sebészi kezelés kiegészítéseként alkalmazott onkológiai kezeléssel.

A daganatos betegek gondozása: az orvos feladata, hogy a daganatos beteget, életének ezen súlyos szakaszán, megfelelő humánummal átvezesse megadva a gyógyulás reményét. Szükséges azonban a rendszeres ellenőrzés is.

Média Vérvizsgálattal előre jelezhetik a rák kiújulását? Jelenleg jobbára statisztikai valószínűség alapján lehet egyes daganattípusoknál, stádiumoknál megbecsülni a rák kiújulásának kockázatát, ám egyre több olyan módszer is létezik, amely nem múltbeli számokon alapszik, hanem a konkrét beteg személyes rizikóját képes meghatározni. Molekuláris genetikai tesztet használnak már egyes emlődaganatok műtéte után is, amikor a szövettani vizsgálatok gyanúja rák a rendelkezésre álló más adatok alapján nem egyértelmű, hogy a betegnek szükséges-e operáció utáni adjuváns kemoterápiát kapnia idehaza a társadalombiztosítás egyelőre nem támogatja ezt a vizsgálatot.

Gyógyulás: minden daganatos betegség esetén döntően befolyásolja a gyógyulást az, hogy milyen stádiumban került felismerésre. Az ultrahangos vizsgálatok elterjedése előtt rendszerint már előrehaladott állapotban kerültek a betegek műtétre és nem álltak rendelkezésre a mai korszerű gyógyszerek, az áttétek sebészi eltávolítását sem végezték, az eredmények meglehetősen elszomorítóak voltak.

Alföldy Ferenc professzor.