Család különböző szempontok szerint.

Irodalom Család A társadalmi méretekben folyó nevelés közösségi terepei közül első a család. Nemcsak fontosságát illetően, hanem azért is, mert ez az első közösség a felnövekvő ember életében. Alább ezzel a közösséggel ismerkedünk. Először a család és a társadalom kölcsönös viszonyát vizsgáljuk. A család életmódja a családon belüli kultúra kérdésére ad választ.

Funkciói közül a szocializáció a legfontosabb a nevelésszociológusnak; ezzel ismertet meg a fejezet harmadik pontja. A család és iskola kérdései pedig a hagyományosabb pedagógiai kérdésföltevéshez visznek közelebb.

Tartalomjegyzék

Család és társadalom Mi a család? A tudománytörténet során a legkülönbözőbb társadalomtudományok választották kutatásuk tárgyául a családot. Alább röviden bemutatjuk a legjellemzőbb családfölfogásokat, elsősorban a családszociológia szemszögéből nézve.

A néprajzi megközelítés kezdeményezője L.

Márpedig annak ellenére, hogy ez az együttélési forma rendkívül széles körben létezik, mégis történeti formáció: ezzel éppen a napjainkban tapasztalható jelenségek, a családi élet diverzifikálódása, az alternatív együttélési formák terjedése szembesítik a kutatókat. Ezért a családi élet és a felnevelkedés részben funkcionális, de elkerülhetetlenül a mára jellemző leírása előtt arról lesz szó, hogy mi a családok antropológiai funkciója, és hogyan kapcsolódik össze e funkció a változó társadalmi-történelmi feltételekkel. A családi élet tudományos értelmezésére és vizsgálatára a XIX. A rendszeralkotás alapját itt is — miként a tudomány más területein — az evolúció feltevése képezte. A gondolat a XIX.

Morgan, többek között a házasságok szerint jellemzi a családokat. Így beszél monogám, poligám és poliandrén családokról. A feleség megválasztása szerint ismerünk endogám és egzogám házasságokat. A jogi megközelítés a hatalmi viszonyok eloszlását vizsgálja. A patriarchális családban az apa, a matriarchális családban pedig az anya jogán öröklődik a vagyon, és vele a legfontosabb hatalmi viszonyok is.

Az interakcionális családmeghatározást a húszas-harmincas évek családszociológiai irodalma alakította ki.

  • A család gazdasági szerepe[ szerkesztés ] Francisco Goya festménye egy hercegi családról A család funkcionalista felfogása szerint a családnak, mint egységnek komoly gazdasági szerepe van.
  • Rövidlátó emberek fóruma

Eszerint a megközelítés szerint éppen a család tagjai közt végbemenő kapcsolatfelvétel, interakció jellemzi, sőt tartja fönn a családokat.

Ez a megközelítés a családi válságok, valamint a családi szocializáció korai kutatása szempontjából volt nagy jelentőségű. A strukturalista-funkcionalista megközelítés T. Parsons, W. Goode, G. Murdock a család tagjainak társadalmi szerepét hangsúlyozza.

Az egyes ember e szerep megtanulása közben válik a család tagjává. Az interakciók segítik a család tagjává válásban. A családban betöltött helyek és az említett interakciók rendszert alkotnak.

család különböző szempontok szerint melyik vitamin javítja a látást

Így a strukturalista-funkcionalista családfölfogás továbbmutat a rendszerszemléletű családfölfogás felé. A fejlődési családmodell kidolgozói R. Hill, R. Rodgers, E. Duvall azt hangsúlyozzák, hogy a családnak éppúgy megvan a maga jellegzetes fejlődési életciklusa, mint a családban résztvevő egyéneknek.

A családok szerepei, interakciói, strukturája és funkciói jellegzetesen változnak aszerint, hogy maga a család melyik életciklusában tart. A marxista családszociológiai irodalom a családoknak a társadalom struktúrájában és fejlődésében betöltött szerepét szokta hangsúlyozni. Így a családok szociológiai vizsgálata visszavezethető a társadalmi struktúrakutatásra, vagy pedig nálunk beletorkollott az életmódkutatásokba.

A vonatkozó családszociológiai megállapítások rendszerint Engels munkásságára visszavezethetők. A társadalomstatisztikai családkoncepció hyperopia szemészet — az eddig ismertetettekkel szemben — a statisztikai, népszámlálási szükségletek állanak. Ezért a család fogalmát a családmagra szokás leszűkíteni, és a családhoz család különböző szempontok szerint föltételének tekintik a közös háztartásban élést is. Ez megfelel a nemzetközi szervezetek által végzett összehasonlító adatgyűjtések szükségleteinek.

Az ún. E meghatározás elvileg lehetővé teszi, hogy ne csak a különneműek, hanem az egyneműek együttélését is családnak tekintsék és törvényesen hasonló védelemben részesítsék. A család támogatását nem szabad meghatározott gyerekszámhoz kötni.

A nemzetközi szervezetek újabban demográfiailag semleges családpolitikát ajánlanak tagállamaik kormányzatainak. A családokat megilleti az ún. Ezt a jogot — amely teljesebb, mint az egyoldalú terhességvállalási, illetve megszakítási jog — a kormányzatoknak és más állami szerveknek az emberi jogok részeként világszerte kötelességük tiszteletben tartani.

Az újabban ismét erősen vitatott terhességmegszakításokat nem tekintik többé a családtervezés eszközének.

Navigációs menü

Ehelyett a felelős szülői magatartás fontosságára hívják föl a figyelmet, hogy a házaspárok valóban gyakorolhassák reproduktív jogukat. A család az emberi együttélés ősi formája. Minden jel szerint fejlődésünk legkorábbi szakaszából még az állatvilágból örököltük; egyben előképe valamennyi más együttélési formánknak is kiscsoportok, kortárscsoportok, szervezetek, lokális társadalom stb.

Igen nagy ismeretanyagot gyűjtött össze róla a néprajz. Ha házasság szerint kívánjuk megkülönböztetni a családokat, akkor három típust különíthetünk el. Monogám az a család, amely egy férfi és egy nő házasságán alapul a vizsgált természeti társadalmak közül 43—ban találtak ilyent.

család különböző szempontok szerint világos látásmód

Poligám családról akkor beszélünk, ha az alapját képező házasságot egy férfi több nővel köti poligüneia, társadalomban fedezték föl ezt a házasságfajtát ; vagy egy nő köti több férfival poliandria, a vizsgált társadalmak közül 2—ben. Aszerint, hogy a házastársat milyen körből választják ki, ismerünk endogám és egzogám házasságot. Endogám házasságról ott beszélünk, ahol a feleség ugyanabból a társadalomból körből, csoportból, törzsből, településből stb.

Neveléslélektan

Ez a fajta házasság és a ráépülő család elsősorban a primitív természeti népeknél ismert magyar antropológusok is kimutatták a nyomait Ivád községben. Egzogám házasságról ezzel szemben ott beszélhetünk, ahol a feleség csak más társadalomból körből, törzsből, településből stb. Mint mondottuk, a családnak mint szociológiai értelemben vett csoportnak az egyik sajátsága az, hogy legalább két generáció él benne együtt. Ha csak két generációt találunk benne, akkor családmagról nukleáris családról beszélünk szülők-gyermekek.

Család (szociológia)

Ha kettőnél több generáció el együtt — mint pl. Manapság persze gyakorta fordul elő az is, hogy sem kis- sem nagycsaláddal nem találkozunk ennyire tiszta formában. Az elvált anyát, aki egyedül neveli gyermekét — vagy ugyanezt az anyát, ha elvált és visszaköltözött a szüleihez stb. Miként oszlanak meg a hatalmi viszonyok a családban? Eszerint matriarchális és patriarchális családokat ismerünk. A matriarchális családban a vagyon az anya ágán öröklődik matrilineáris öröklés ; gyakran fordul elő, hogy a fiatal házasok az asszony családjához költöznek matrilokális lakhelyválasztás.

A patriarchális családban a hatalom folyamatossága az apa ágát követi patrilineáris öröklésjog, patrilokális lakhely választás. Közismert, hogy az európai társadalmakban a patriarchális hatalommegoszlás az általános; a néprajz azonban csaknem mindenütt fölfedezte és jól ismeri a matriarchátus ősi nyomait. A család fogalma és szerkezetének sajátosságai után szóljunk a család funkcióiról is. A család számos funkciót tölt be a társadalomban; közülük egyesek nyilvánvalók, mások részletesebb bizonyításra szorulnak.

Ezeket a funkciókat három csoportba sorolhatjuk: biológiai, gazdasági és társadalmi család különböző szempontok szerint. E funkciók természetesen át- meg átszövik egymást — pl.

A biológiai funkciók közül a legfontosabb — s egyben legnyilvánvalóbb is — a reprodukció: a család szerepe az, hogy utódokat hozzon létre. Az emberi társadalmak sajátossága, hogy emellett a család a szexuális igények kielégítésének terévé is vált. A család gazdasági funkciót funkciókat tölt be ott, ahol a családi gazdaság a termelőmunka szervezeti egysége.

Ez rendkívül kézenfekvő pl. Nyomai ma is élnek, bár a termelés a modern ipari társadalmakban többé nem épül család különböző szempontok szerint családra. Azt jelentené ez vajon, hogy a család elvesztette minden gazdasági funkcióját? Nem, csupán a hagyományos gazdasági funkcióját vesztette el. A család e funkciókon kívül betölt olyanokat is, amelyek nem sorolhatók a biológiai funkciók közé, de nem tekinthetők gazdasági szerepeknek sem.

Gondolunk például a társadalmi különbségek átörökítésére értékek, magatartásminták, tapasztalatok stb. Az ilyen és hasonló funkciókat a család társadalmi funkcióinak nevezzük. Közülük kétségtelenül a szocializáció a legfontosabb. Társadalmi egység. Hogyan kapcsolódik bele a család a társadalom mozgásába, változásába, fejlődésébe? Miként válik egyúttal a társadalom egységévé is? Ennek a kapcsolódásnak a mechanizmusa milyen látványon nem veszik következő.

A termelőerők fejlődése alapján megváltoznak a társadalom termelési viszonyai. E változások hatására megváltoznak azok a szükségletek, amelyeket a család a társadalomban betölt; azaz bizonyos funkcióira nem lesz többé szükség, mások viszont fontosakká, hangsúlyosakká válnak.

A szükségtelen funkciók elsorvadnak, család különböző szempontok szerint fontosak dominánssá válnak. A funkcióváltással párhuzamosan változik a családtagok tevékenységi és normarendszere, s ennek révén fokról fokra a család kultúrája is. A funcióváltozások, valamint a ráépülő, azt kiegészítő kulturális változások együttesen oda vezetnek, hogy változik a család struktúrája.

A megváltozott struktúrájú és funkciójú látásélesség az ujjakon már másképpen helyezkedik el a termelési viszonyok között: tovább mélyíti az ott gyűrűző változásokat.

A megváltozott értékrendszerek, normarendszerek stb. A család funkciójának és struktúrájának megváltozása tehát közvetíti, elmélyíti, hangsúlyossá teszi a termelés révén megindult változásokat; s ezek a változások ismét hatnak a családra. A család és társadalom változásainak ezt a mechanizmusát néhány társadalomtörténeti példán család különböző szempontok szerint bemutatni.

Engels A család, a magántulajdon és az állam eredete című művében kritikáját adta a nyugat-európai polgárcsaládnak, bemutatva egyúttal kialakulását, struktúrájának és funkciójának változásait a gazdasági-társadalmi fejlődés hatására.

Család különböző szempontok szerint polgárság hatalomra kerülésével a polgárcsalád hagyományos gazdasági funkciói háttérbe szorultak; új társadalmi funkciók alakultak ki. Ezek közül az egyik legfontosabb az elért társadalmi rang, presztízs megjelenítése, szimbolizálása a család, a családtagok, a háztartás révén.

Ezzel párhuzamosan új normarendszer és értékrendszer vált uralkodóvá. A normarendszert pedig az általánossá vált kettős erkölcsiség jellemezte, amely család különböző szempontok szerint diktált a férfinak, s mást a házasságra lépett nőnek. Mindez megindította a polgári család szerkezetének átalakulását is.

Uralkodóvá vált a kiscsalád, a gyermekek száma a családon belül megfogyatkozott. Kialakult az a polgári feleségtípus, aki — hasonlóan az arisztokrácia nagyasszonyaihoz — nem vesz részt a háztartási munkákban, hanem a látás kezelésének forrása társadalmi életet él, így juttatva kifejezésre a család presztízsét.

Család különböző szempontok szerint minthogy a polgárnak kezdetben rendszerint nem volt akkora vagyona, hogy ezt az életmódot egymaga szavatolhassa, a házassági szerződésben a nő hozományát is megfelelőképp kikötötték. Ezek a szerkezeti változások ismét visszahatottak a család funkcióira és normáira; elegendő itt azokra a társasági-erkölcsi normákra gondolnunk, amelyeket Balzac vagy Dickens regényeiből ismerhetünk meg.

család különböző szempontok szerint látás kevesebb, mint 10

A család és család különböző szempontok szerint társadalom összefüggéseit a magyar paraszti nagycsalád példáján keresztül is szemléltethetjük. Minthogy azonban az Alföld településrendszerében továbbra is a hagyományos falu család különböző szempontok szerint az uralkodó, a korszerűbb termelésszervezés mellett a szigorú kollektív norma- és szankciórendszer maradt érvényben középkori örökség. Mindennek hatására a parasztcsalád struktúrája úgy változott, hogy a nagycsalád nem pusztán biológiai funkciókat töltött be, hanem néprajzilag helyenként kimutathatók az alföldi parasztcsaládban a hatalmi viszonyok — az apa ágán keresztül vezérelték ezt a munkaszervezetet.

Az így átalakult parasztcsalád tudott csak megfelelni a piacra termelés körüményeinek, tehát ezzel a termelési viszonyok lassú változásához járult hozzá. Más oldalról viszont konzerválta a falusi-paraszti normarendszert olyannyira, hogy az még ma is jelentős szerepet játszik közvéleményünkben és közgondolkodásunkban.

Család a mai magyar társadalomban. Példáink nem tudományos elemzések, sokkal inkább illusztrációk.

BEVEZETÉS A NEVELÉSSZOCIOLÓGIÁBA

A valóság természetesen sokkal bonyolultabb. A család — mint minden történeti-társadalmi közösség — jelenleg is változóban, átalakulóban van; hagyományos formáit fokozatosan újak váltják föl, család különböző szempontok szerint még nem tudható, hogy végül maga az eredeti család milyen formákat fog ölteni.

Azoknak a családoknak a száma a statisztikusok háztartásokat vizsgálnakamelyekben csak egy aktív kereső volt, — között 81 százalékról 68 százalékra csökkent; —re pedig — a vonatkozó becslések szerint — már 50 százalék körül lesz. Az a család, amelyet régebben megszokottnak tekintettünk dolgozó apa és anya, akik két gyermeket nevelnek—ben csak mintegy 25 százalékát tették ki az összes családnak. Ezzel szemben egyre növekszik az egykeresős családok, illetve az egyszemélyes háztartások csonka családok, családtöredékek száma.

Tegyünk említést külön család különböző szempontok szerint egy problémáról: az egykekérdésről a magyar családokban.

A születésszám szabályozása a történelmi Magyarország egyes vidékein már jelentős múltra tekinthet vissza; kialakulásának gazdasági indítékai szinte a múltba vesznek. Említsünk meg a hagyományos falusi-paraszti egykézésre két jellemző példát: az Ormánságot és a Sárközt.

Hasonlóan egykés vidékek alakultak ki egyebütt is, például a középső Tisza-vidéken vagy Kalotaszegen.