A tudásátadás történelmi formái és az iskola | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A világnézet történelmi típusai: mítosz

A legfurcsább felfedezések a világűrben, amikre még nincs magyarázat

Több tudományágban, így a szociológiában, a politológiában, a történettudományban, a jogtudományban, a neveléstudományban, a pszichológiában felismerték tárgyuk és megközelítésmódjuk narratív voltát, vagyis felismerték, hogy különböző tudományágakban egyaránt hasonló mozzanatok jelentkeznek tárgyuk jellegét és saját diszkurzív stratégiáikat illetően. Bahtyinra nyúltak vissza.

Várkert Bazár

A kognitív pszichológia, ill. Hasonló feltételezések kiterjeszthetők más tudományágakra, reprezentációs technikáikra is: a pszichoanalitikus esettanulmányok például szintén tartalmaznak narratív mozzanatokat, hiszen egy élet, egy sors eseményeit fejtik fel és értelmezik, így mára létezik narratív pszichológia is, s a Lyotard alapján kialakult filozófiai-szociológiai szemlélet is lényegében narratív struktúrákban gondolkodik. Jean-François Lyotard A posztmodern állapot című sokat vitatott nagyhatású esszéjében elválasztja ugyan a tudományt az elbeszéléstől, de szerinte a Ezek a nagy narratívák viszont kiüresednek, nem működnek a posztmodern korban, amelyet éppenséggel az irántuk való bizalmatlanság táplál.

A Lyotard-féle megközelítéshez hasonló gyakorta felbukkan — bár esetenként más-más elméleti pozícióból — a mai társadalomtudományokban, amennyiben az ember általános meghatározottsága, ill. Jerome Bruner szerint például az emberi gondolkodásnak két formája van, a logikus-tudományos és a narratív, ezek nem a világnézet történelmi típusai: mítosz vissza egymásra, mivel mindkettő különböző elvekkel és a kijelentéseik jólformáltságát illetően eltérő kritériumokkal rendelkezik.

Ezáltal oly mértékben általánosítja őket, hogy esetlegesen akadályt gördít a kultúra részrendszereiben, diszkurzusaiban megfigyelhető narratív szerkezetek és mechanizmusok általános és közös, valamint sajátos jegyeinek szisztematikus feltárása elé.

Mitikus világkép[ szerkesztés ] Gízai piramisok A mitikus világkép alapjai egy társadalom mítoszainak összessége, azaz a mitológia. Az emberek a folyammenti civilizációk időszakában főként szimbólumokbanvagyis képekben gondolkodtak, ezt tulajdonképpen a fogalmi gondolkodás elődjének is tekinthetjük. Ennek legfőbb bizonyítéka [ forrás? Ez a korszak a platóni filozófia megjelenéséig tart, de fontos megjegyezni, hogy ez az egyes népeknél más-más időpontban jelent meg. A mítosz és vallás mint társadalmi jelenség, az ókorban nem volt szétválasztható, hiszen a mítoszok állandó és legfontosabb szereplői istenek voltak.

Paul Ricoeur az emberi tapasztalat, ill. Ezen aspektus teszi hangsúlyossá az ilyenfajta vizsgálatok érdeklődését az egyéni és kollektív identitásképzés, a történelem, emlékezet, felejtés, ön életrajz problémái iránt, mert valamennyiben közös vonás időbeli mivoltuk, temporális megkonstruáltságuk.

A narratív struktúra, melynek révén emlékezés és történelem egyaránt közvetítődik, s nyelvi közegként össze is köti őket, éppen a hasonlóságukat emeli ki. Ugyanakkor Ricoeur nem téveszti szem elől a különböző típusú diszkurzusokban fellelhető különbségeket sem, melyek ismeretelméleti szempontból, valamint a dokumentálás, a magyarázat és a kompozíció síkján egyaránt megállapíthatók.

a világnézet történelmi típusai: mítosz

Ezt kiegészítendő fontos hangsúlyozni a világnézet történelmi típusai: mítosz történetek lehetséges referenciális különbségeit is, melyek az elbeszélések a világnézet történelmi típusai: mítosz különbségtétel sokat vitatott tényezőjeként merülnek fel, s általában a fikcionalitás problémájára utalnak.

Elvont szinten, az általános eseménystruktúra, a narratív szerkezet tekintetében alapvetően még nem döntő az elbeszélt események fiktív vagy nem fiktív jellege, bár e kérdés vizsgálata az irodalmi elbeszélő szövegek elemzésekor fontos aspektust jelent, és nagy szerepet játszik például a történettudományban, történetírásban is.

a világnézet történelmi típusai: mítosz

A Ricoeur által képviselt felfogás általánosítható úgy is, hogy a történetek az időbeliség, a történetiség közvetítői, megalkotásuk és befogadásuk pedig az ember identitásának, identitáskeresésének és identitása megalkotásának kerete. A szociológiai, társadalomkritikai indíttatású vizsgálódások mint például Charles Tayloréi azt hangsúlyozzák, hogy az ember különböző tényezők összjátéka által meghatározott társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális stb.

Az irodalmi szövegekre koncentráló vizsgálatok kiterjesztésében fontos helyük lehet olyan vizsgálódásoknak, amelyek a kultúra részrendszerei közötti kapcsolatokat elemzik a másik oldalról viszont az irodalmi elbeszélő szövegek kutatása sokrétű kölcsönhatásokkal jelentős mértékben támaszkodott és támaszkodik más — tárgyukat tekintve hozzá közelebb vagy távolabb álló — diszciplínák módszereire és eredményeire is.

A világnézet történelmi típusai. A világnézetek típusai és formái

Ebből a szempontból jelentős szerep juthat olyan részaspektusok vizsgálatának, amelyek bizonyos típusú irodalmi szövegeket a kultúra más részrendszereiben fellelhető jelenségekkel kapcsolnak össze, például azt vizsgálják, milyen módon vannak jelen az irodalmi elbeszélő szövegek, szövegvilágok alapját képező narratív struktúrák a kultúra más jelenségeiben.

E vizsgálatok alapja az a feltételezés, amelyről a bevezetőben már szó volt, miszerint a narratív elbeszélő struktúrák nemcsak irodalmi szövegekben találhatók meg, hanem olyan területeken is, mint például a film, az opera, a balett, de akár a reklám is.

a világnézet történelmi típusai: mítosz

Ha a narrációt általános és alapvető kulturális jelenségként fogjuk fel, akkor összehasonlító vizsgálatok is végezhetők például filmek és irodalmi művek között ekkor ez a jelenség egyúttal az intertextualitás és intermedialitás sajátos eseteként is látásjavító tesztill. E felfogás alapja olyan ún.

Adatvédelmi tisztviselő neve:                   dr. Onder Péter Adatvédelmi tisztviselő e-mail címe:     onder.

A kulturális részrendszerek nyilvánvaló különbségei ellenére az ilyen megközelítésnek van létjogosultsága, mert rávilágít alapvető kulturális mechanizmusok működésére. A narratív irodalmi szövegek különféle modelljei jelentős impulzusokat adhatnak ilyen irányú vizsgálatokhoz, mert egységes keretbe foglalhatják az elbeszélés különböző kulturális részrendszerekben megfigyelhető változatait.

a világnézet történelmi típusai: mítosz

Szélesebb perspektívából szemlélve az irodalomtudomány ún. Az ún.

A történelmi témák

E vonatkozásban Gerald Prince és Jurij M. Lotman megközelítését vesszük szemügyre vö.

  1. Világkép – Wikipédia
  2. A novellista A történelmi témák A Pogányok problémája még sokáig nyugtalanítja.

Prince és Lotman : - Prince általános narratológiai modellt alkot, nem irodalmi elbeszélő szövegekre vonatkoztatja az általa leírt struktúrát, - Lotman ezzel szemben egyfelől különböző kulturális rendszereket vizsgál, másfelől pedig irodalmi szövegeket ír le kulturális meghatározottságuk, hátterük figyelembe vételével, tehát kulturális és irodalmi jellegű modellt állít fel modellje nem teljesen határoz meg minden benne foglalt kategóriát explicit módon, de Karl R.

Renner pontosító definícióit alapul véve megadható olyan formában, hogy más elképzelésekkel is összevethető legyen.

A narratív struktúra valós vagy fiktív események időbeli egymásutániságaként határozódik meg, ezek egy adott individuumra vonatkoztatódnak és legalább egy elemükben oppozícióban állnak egymással:.

  • A kommunista totalitárius ideológia összefoglaló jellemzése a kommunista pártok hatalomra kerülése után — A totalitárius ideológiák jellemzői, sajátosságai a kommunista pártok hatalomra kerülése után, a totalitárius hatalmi rendszerekben mutatkoznak meg igazán.
  • A tudásátadás történelmi formái és az iskola | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  • A magyar irodalom története / A történelmi témák
  • A vallástörténeti kutatások már számos esetben felvetették, tárgyalták és igazolták azt a tényt, hogy ti.
  • A magyar irodalom története / A történelmi témák
  • Homeopátiás gyógyszer a látásra