A mitológiai világkép kialakulásának okai. A magyar népmese eredete és eredeti jelentése 1. és 2. rész, KAPU
Egyrészt elhelyezi az embert a végtelen időben, másrészt hatalmas mértékeivel rávilágít annak időben sodródó, esendő voltára.
Az élőlények közül némelyeket az ember beépített a maga humán kultúrájába. Ennek a beépítésnek legközvetlenebb oka, ezek közül az első az élelemszerzés, amely közvetlen megmaradásának feltétele, valamint a medicinális-higiéniai illetve a kultikus- vallási szükséglet.
Szinte valamennyi élőlény civilizációba kerülése e három ok egyikével magyarázható, civilizációban maradását pedig e hármas együttes váltakozó, némelykor azonos, némelykor egymás alá rendeződő hatásának tulajdonítjuk.
Ugyan meglehetősen nehéz a felhasználás indokát megtalálni, de segítette ebben a természetképek korai, archaikus változatainak vizsgálata, az életmód, a kommunikáció és a művelődési szokások tisztázása. A történészek vallják, hogy már a korai civilizációk az élelem megszerzésének stratégiái, a vadászat, a gyűjtögetés és a mezőgazdaság köré szerveződtek.
A vadászat és a gyűjtögetés alternatívájaként a mezőgazdaság kb.
A népesség növekedése is igényelte a hatékonyabb és biztonságosabb önellátást. Az egészségügyi és a kultikus szokások szorosan kötődtek a táplálkozási gyakorlathoz, és idővel az intézmények ezek együttes fenntartására szerveződtek.
A csoportvezető uralkodó és a pap szerepének összefonódása is a természet egyazon dolgainak többfunkciójú fölhasználására utalnak. Az emberiség által használt élőlények száma figyelemre méltóan alacsony. A kőkorszaktól szerte a világon használt a mitológiai világkép kialakulásának okai számaaz állatoké ennél kevesebb.
12 szuperétel, ami megtisztítja az artériákat, és megelőzi a szívinfarktust!
E növények legtöbbjének otthona az a tizenkét géncentrum - leírójuk, Nyikolaj Vavilov alapján Vavilov-központok - amely egyébként a korai civilizációk kialakulási területére esik. Géczi János.
