Keresés űrlap

A lézer káros a látásra

Biztonság A 3. Felhívja a figyelmet a lehetséges veszélyekre, a lézerhasználat során előforduló sugárterhelés hatásaira, a lézersugár káros hatásaira.

Jelenlegi hely

Biztonsági előírások, veszélyek 3. Meg lehet határozni azonban az üzemeltetési eljárásokat és óvintézkedéseket a kapható lézerek különböző kimeneti tartományaira. A lézerek sugárzása nem ionizáló, és jellegét tekintve lényegében optikai, szemészeti tankönyv sekély behatolással, a lézer káros a látásra a mikrohullámú vagy nukleáris sugárzástól. A lézerek balesetveszélyesek lehetnek, de ezt rendszerint néhány egyszerű óvintézkedéssel meg lehet előzni.

Leginkább a szemet veszélyeztetik, bár nagy teljesítmények esetén a testfelületen is okozhatnak égési sebeket. A rendszerint szükséges nagyfeszültségű tápegység, a mérgező füsttermék, a hűtő- és vákuumberendezések hibái ugyancsak veszélyeket jelenthetnek, ezek a veszélyek azonban sokkal jobban ismertek, ezért velük itt nem foglalkozunk.

A beeső sugarat először a szaruhártya fókuszálja, a finom fókuszbeállítást pedig a lencse végzi. A szivárványhártya változtatható fényrekeszként működik, és nyílása a ráeső fény a lézer káros a látásra függően változik. A beeső fény a retina felületére fókuszálódik, mely egy pigmentált réteget az epitéliumot és az érhártyát foglalja magában. A szem áteresztési karakterisztikáját már behatóan tanulmányozták. Mintegy 1,3 µs alatt ennek a területnek az áteresztőképessége megközelítőleg olyan, mint a 22 mm vastagságú tiszta vízrétegé.

A látható tartományban a beeső sugárzás egy része elnyelődik, szóródik vagy visszaverődik, és a maradék jut el a retinára. A százalékos visszaverő képesség viszonylag kicsi, kivéve az 1,1 µm körüli tartományt, ahol a beeső sugárzásnak mintegy 50 százaléka visszaverődik.

Tényleg árt a képernyőidő a szemnek?

A látható tartományban a szaruhártya képes a fény fókuszálására a retinán. A pupillanyílás által szabályozott, maximálisan 7 mm-ig terjedő átmérőjű beeső fénynyaláb a szaruhártyán kb.

A látható tartományon kívül a közeli infravörös fény — bár láthatatlan — öntudatlanul is átbocsátódhat a szaruhártyán, és fókuszálódhat.

  1. Látomás labirintus
  2. Lézersugaras technológiák I. | Digitális Tankönyvtár
  3. Rövidlátó szemet kezelhet

A szaruhártya a kb. Ezenkívül károsodást okozhat még a lézer káros a látásra abszorpció a szaruhártyán és a környező a lézer káros a látásra is. Károsodhat a retinát körülvevő perifériális terület is, amely inkább az általános tájékozódást szolgálja, nem pedig a közvetlen megfigyelést, de ez elkerüli a figyelmet, amíg szisztematikus szemvizsgálatot nem végeznek. A retina jelentős mértékű károsodását a szenvedő fél azonnal észreveszi, először mint fehér foltot, amely több nap elteltével fekete folttá válik.

a lézer káros a látásra

A folt aztán esetleg eltűnik a tudatból, de visszamarad mint vakfolt, és észrevehetővé válik, ha sík fehér felületre néz a beteg. A retina sérüléseit vagy egyéb károsodásait úgy lehet megfigyelni, hogy a szem pupilláját kitágítják és nagyítóval vizsgálják. Könnyen készíthető róla fényképfelvétel. A retina igen kis teljesítményen bekövetkező sérüléseinek gyógyítására még van lehetőség, de az ismételt sugárterhelés biztosan maradandó károsodást okoz.

Mind a rövidebb, mind a hosszabb hullámhosszú sugárzás, amelyet elnyel a szaruhártya, ill. A hályogok vagy mikroszkopikus sérülések kialakulását a szemorvos réslámpás mikroszkóppal állapítja meg.

Lézersugárzás

Fényképet nehezebb készíteni, mivel a szaruhártya a látható sugárzásra átlátszó. A mintegy 0,32 µm alatti ibolyántúli hullámhosszak szemgyulladást okoznak.

A nagynyomású, kvarcburás kisülési lámpák, valamint néhány lézer ebbe a tartományba eső ibolyántúli fényt sugároznak ki.

a lézer káros a látásra

Ez a sugárzás láthatatlan, és hatása gyakran csak később jelentkezik. Ugyanolyan érzést okoz, mintha a szembe homok jutott volna. Amiatt keletkezik, hogy a szaruhártya felülete felhorzsolódik, és szabaddá teszi az idegszövetet.

A gyenge, közvetve visszaverődő fény némi kellemetlenséget okoz, ami nem sokban tér el az ibolyántúli fénynek kitett hegesztők kötőhártya-gyulladásától.

A szaruhártya sejtjei rendszerint folyamatosan pótlódnak, de kisebb sérüléseket a visszavert sugárzás is okozhat, jóllehet ezeket a sérüléseket többnyire csak mikroszkóp alatt lehet észrevenni. A sérülés nincs észrevehető hatással a látásra. Az intenzív sugárzás még okozhatja a csarnokvíz gyors kiterjedését, látássérülés hullámai módon a szaruhártya maradandó sérülését idézheti elő.

A lézersugár káros hatásai A sebészeti alkalmazásoknál a lézerteljesítmény csak a műtét végrehajtásához szükséges szintre korlátozódik. Nagyobb teljesítményeken a sérülés komoly lehet, igen nagy teljesítményeken pedig — mint amelyek pl. A sérülés és annak mértéke ismét a hullámhossztól függ, mert ez befolyásoIja a behatolás mélységét.

Az emberi nyak szövetének spektrális áteresztése a közeli infravörösben kb. Ha a felület reflexióját is számításba veszik, akkor 1 µm-en kb. A középső infravörös és az ultraibolya tartományban az abszorpció nagy, itt az égési sérülések inkább a felületre korlátozódnak.

Még a közvetett sugárzás is káros hatásokat idézhet elő nagy teljesítményeken. A lézer okozta sekély égési sebek normál kezelés mellett nyom nélkül, gyorsan gyógyulnak, annak ellenére, hogy bizonyos mértékű szenesedés előfordul. A lézersugár fókuszálásának hatására erősen megnövekszik a teljesítménysűrűség a fókuszban, de ezután a sugár divergál, és a lencse gyújtótávolságánál nagyobb távolságokban az intenzitássűrűség már kisebb lesz a lézer kimenő ablakánál a lézer káros a látásra intenzitássűrűségnél, és a teljesítménysűrűség a fókusztól mért távolság négyzetével csökken.

Járulékos veszélyt jelent még gázsugaras vágórendszereknél a nyaláb fokozott vágási hatékonysága, ami mélyebb vágatot eredményez, mint amelyet a nyaláb magában okozna. A küszöbértékek specifikációja a lézerek biztonságos megfigyelésére, meg nem határozott környezetben, természeténél fogva nehéz. A biztonságos maximális sugárterhelési szintekre különféle ajánlások vannak, amelyek széles tartományban változnak.

Ezek közül sokat összegeztek, a károsodási küszöbszintekkel együtt, számos forrást alapul véve.

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A nagymértékű eltérések oka a hullámhossz, az impulzusintenzitás és az időtartam változó hatása, valamint az a nehézség, hogy az állatok és halott emberek szemén végzett kísérleteket az élő emberi szemre vonatkoztassák. A minimális károsodási szint pontos meghatározása azért is nehéz, mert nem ismeretesek a halmozódó sugárterhelés hatásai. A küszöbérték és az elfogadott biztonsági szint közti különbség a különböző intézmények által elfogadott álláspontok szerint is változik; így pl.

Az impulzuslézerek hatása az impulzus intenzitásától és időtartamától a lézer káros a látásra. Ugyanazon energiakimenet esetén a Q-kapcsolású vagy módusszinkronizált lézerek által okozott veszély általában nagyobb, mint az egyszerű impulzuskimenetnél. Behatóan vizsgálták az állati és az emberi szem sérüléseit rubin- és neodímiumlézerek hatására, az impulzusenergia és időtartam függvényében, és az eredményeket — nagyszámú forrás alapul vételével — összegezték is.

Összefoglalóan megadják a folyamatos üzemű hélium-neon, argonion- és CO2-lézerek okozta sérüléseket, a teljesítmény és a sugárterhelés időtartamának függvényeként. Az igen sok eredményen alapuló biztonsági küszöbszintek egy-két nagyságrend biztonsági tűrést hagynak a közvetlen sugárterhelés vagy tükröző reflexió esetére.

A gyakorlatban bármilyen lézer közelében a sugárba vagy ennek tükröződő fényébe való közvetlen betekintés minden valószínűség szerint meghaladja a biztonsági küszöböt, és veszélyesnek kell tekinteni, hacsak az ellenkezője ki nem mutatható. A sugárterhelési szint e csökkentése a szem azon ösztönszerű mozgásán alapszik, ami akkor következik be, ha éles fény éri. Ilyen véletlenszerű sugárterhelés akkor fordulhat elő, ha pl. Minthogy fókuszálás a retinán nem következik be, a küszöbszintek lényegesen lazíthatók, azonban csak kevés hozzáférhető adat van a látható tartományon kívüli küszöbértékekről.

A látható fény tartományán kívül, kb. Az infravörös hullámhosszokon kb. Ahol fennáll annak a veszélye, hogy a a lézer káros a látásra kimenetéből származó sugárterhelés a küszöbértékek felett van, ott optikai szemvédőt kell viselni.

A véletlenszerű sugárterhelés valószínűségét mindenhol, ahol csak lehet, a minimumra kell csökkenteni a a lézer káros a látásra bezárásával és a dolgozók biztos területre való korlátozásával. A szem védelmét, jóllehet kívánatos óvintézkedésnek számít, csupán a védekezés utolsó lehetőségének szabad tekinteni.

Az optikai védelem hatástalannak tekintendő nagy teljesítményű folytonos vagy impulzuslézerek okozta közvetlen sugárterheléssel szemben, és csupán a szórt vagy visszavert sugárzás elleni védelemként alkalmazható.

A lézersugár okozta közvetett sugárterhelés ellen hatékonyan lehet védekezni a szemvédőbe vagy szemüvegbe szerelt megfelelő szűrőkkel. A szemvédők eleve biztonságosabbak, minthogy a szem minden oldalról védve van, de gyakran kényelmetlenek, ha hosszú ideig kell viselni őket, ezért folyamatos hordásra alkalmatlanok.

Szemüvegek használata megfelelő oldaldarabokkal az oldalról esetleg behatoló szórt sugárzás kiküszöbölésére rendszerint sokkal kényelmesebb és könnyebben elfogadható. A különböző lézerek elleni optikai védelem céljára különféle különleges szűrők kaphatók. Hosszú hullámhosszokon az infravörösben mintegy 5 µm fölött és a 0,2 µm alatti hullámhosszokon az üveg és a perspex csillapítása olyan nagy, hogy ezeket szórt sugárzás elleni védelemként lehet alkalmazni. Edzett üveg vagy rétegezett műanyag-üveg lemez kívánatos, hogy a minimumra csökkenjen a sérülés lehetősége, ha az üveg hirtelen eltörik mechanikai hatás vagy a nagy intenzitású közvetlen sugárterhelés következtében.

a lézer káros a látásra

A védelem céljára a látható tartományban a legmegfelelőbb a keskeny sávú kivágószűrő, amelynek a megfelelő hullámhosszon nagy a visszaverő képessége, egyébként pedig a teljes láthatóságnak csupán kismértékű csökkenését okozza. Keskeny sávú áteresztő szűrőket alkalmaznak ugyanakkor a kis teljesítményű hélium-neon lézereknél azért, hogy a lézernyaláb által megvilágított helyet a környezeti szórt fény hatását kiszűrve jobban lássák.

Ezek azonban semmilyen optikai védelmet nem adnak. Ahol egynél több lézertípust használnak és különböző szűrőkkel ellátott szemüvegekre van szükség, ott lényeges, hogy a szemüvegeket egyértelműen azonosítani lehessen. Szabványok, lézervédelmi osztályok Az európai uniós EN szabványnak megfelelően a lézereket veszélyességük szerint osztályokba soroljuk: 1-es osztály működésük során nem jelentenek veszélyt pl.

CD-lejátszó vagy burkolt 4-es osztályú lézerberendezés 1M osztály csak optikai eszközön keresztül nézve jelent veszélyt a szemre és a bőrre pl.