A látás fontossága a mentális fejlődésben. Pszichológia pedagógusoknak | Digitális Tankönyvtár

Forrás: Solymos alapján saját ábra 2. Fejlődéselméletek Freud pszichoszexuális fejlődéselmélete Freud sokat vitatott fejlődéselmélete elsőként hívta fel a figyelmet a koragyerekkori történések jelentőségére a személyiség későbbi alakulásában, egészséges vagy kóros működésében.

• Pszichológia pedagógusoknak | Digitális Tankönyvtár
• A pszichológiai fejlődés és sajátosságai
• AZ ÉRTELMI FEJLŐDÉS A pszichológia alapkérdései az értelmi fejlődés kapcsán Mind az európai, mind a laikus gondolkodásban hosszú hagyománya s ma is élő nyomai vannak annak a felfogásnak, mely szerint az újszülött tudás nélkül jön a világra, noha mintegy készen vannak a fejében a tudást elsajátító pszichés mechanizmusok, az értelmi fejlődés pedig egyfajta mennyiségi növekedés, és a felnőtt megismerő- intellektuális folyamatai lényegüket tekintve azonosak a gyermekéivel.
• 3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

Freud a fejlődés mozgatójának az ösztönöket tekintette, és kitüntetett szerepet tulajdonított a a látás fontossága a mentális fejlődésben késztetéseknek libidó a személyiség ugrik a látvány. A testi éréssel összhangban, a fejlődés jelentős időszakaiban a libidó különböző testtájakra irányul, melyek az adott életkorban leginkább alkalmasak az örömszerző viselkedésre ezek az erogén zónák.

A libidófejlődés stádiumai vagy más néven a pszichoszexuális fejlődés állomásai ezekről a testtájakról kapták elnevezésüket V. Komlósi, Orális szakasz: a száj, mint a szopás és evés szerve kap kitüntetett szerepet.

3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

Anális fázis: a székletürítés képességének kialakulásával a végbélnyílás válik a fő erogén zónává. A fallikus szakasz központi témája az Ödipusz-komplexus, amely jellemzője az ellentétes nemű szülő iránti erős vonzódás és az azonos nemű szülővel való rivalizálás. A konfliktus megoldása az azonos nemű szülővel való azonosuláshoz és a Superego kialakulásához vezet. Latencia lappangás időszaka: az impulzusok elfojtottak, az érdeklődés kifelé fordul, más irányú tevékenység válik meghatározóvá iskola.

Genitális szakasz: serdülőkorban az autoerotikus tevékenység helyett a megfelelő partnerrel létesített kapcsolat és genitális örömszerzés válik a legfőbb örömforrássá.

Pszichológia pedagógusoknak

A fejlődés lényegében a serdülőkorban lezárul. Freud szerint az egészséges fejlődés feltétele, hogy a személy végighaladjon a libidófejlődés fázisain, a kóros lelki működések pedig azzal hozhatók összefüggésbe, hogy a személy valamelyik szinten megrekedt fixálódott a számára túl sok vagy túl kevés ingerlés miatt. A fixált szint kielégülési mintái fogják dominálni a személy viselkedését, és meghatározhatják jellemvonásait is. Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete Az egész életen át tartó fejlődés lehetőségét a látás fontossága a mentális fejlődésben Erik H.

• A személyiségzavarban szenvedők jellemzői
• A látás fejlődése - Mit látnak a gyerekek?
• E helyt csupán emlékeztetőül utalunk rájuk.

Erikson Freud fejlődéselméletéből indult ki, de azt jelentősen módosítva alkotta meg pszichoszociális fejlődéselméletét, melyben az élet során megtapasztalt társas hatások jelentőségét hangsúlyozza. A fejlődést nyolc szakaszra osztja, ezek mindegyike egy pszichoszociális krízis köré szerveződik ebben az értelemben kritikus időszakok.

A válság mindig fordulópontot jelent: óriási növekedési lehetőséget rejt magában, ugyanakkor sérülékennyé is teszi a személyt Erikson, Az egészséges személyiségfejlődés során át kell esnünk az ún. Minden szakaszban két egymással ellentétes kimeneteli lehetőség adódik: az egyik adaptívabb, a látás fontossága a mentális fejlődésben másik "megbetegítő" lehet.

Ős bizalom a bizalmatlansággal szemben: az anyával való kapcsolatban alapvető szükségleteinek kielégítése során a csecsemőnek az az alapélménye alakul ki, hogy a világ megbízható és biztonságos.

A személyiségzavarban szenvedők jellemzői

A bizalom alapja az anyával való kapcsolat minősége. Ha a gondoskodás nem megfelelő pl. Autonómia a szégyennel és a kétellyel szemben: a záróizmok akaratlagos irányítása az önkontroll és az anyától való függetlenség, autonómia érzetét adja. Bátorítani kell az autonómia-törekvéseket, miközben meg kell védeni a kisgyermeket a szégyen és kétely korai élményétől, ami akkor jön létre, ha kudarcot vall, bírálják, gúnyolják vagy megakadályozzák az önálló cselekvésben.

Kezdeményezés a bűntudattal szemben: a gyermek megéli, hogy hatással van a környezetére aktív, önindította mozgás, kísérletezés, a világ felfedezése, a környezet tárgyaival való manipulálás formájában. Veszélye a bűntudat, ami akkor jön létre, ha a kezdeményezést korlátozzák, leértékelik, esetleg büntetik annak érvényesítését. Teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben: a Freud által leírt latencia szakaszban a gyermek megtanulja, hogy azzal szerezhet elismerést, ha teljesít valamit.

Fontos hajtóerővé válik a teljesítményvágy, az intellektuális kíváncsiság, képes kitartóan feladatot végezni és kialakul a tevékenység befejezéséből adódó öröm. Ha azonban a gyermeket ezen a területen kudarcok érik, akkor elveszti bizalmát képességeiben és kisebbrendűségi érzés alakul ki benne. Identitás a szerepkonfúzióval szemben év : a serdülőkor az identitás önazonosság keresésének és kialakításának időszaka, a különböző szerepek próbálgatása, a foglalkozás, eszmék melletti elköteleződés megtalálása.

Frissítve: Forrás: babaszoba. Az újszülött látása még nem éles, sokszor eltévelyednek a szemtengelyek, a két szemet még nem tudja koordináltan, teljesen együtt használni. A látás szervét - akárcsak más érzékszerveit - a babának meg kell tanulnia használni.

Ha nem sikerül szilárd identitást kialakítani, akkor szerepzavar jön létre, amit az elköteleződés hiánya jellemez. Intimitás az izolációval szemben: a fiatal felnőttkor feladata intim kapcsolat létrehozása egy másik személlyel úgy, hogy szorongás nélkül képes legyen magát átadni az intimitást igénylő helyzeteknek.

Csak azok képesek intim kapcsolatok szoros barátság, párkapcsolat kialakítására, akik tisztában vannak önmagukkal, vagyis szilárd identitással rendelkeznek. Ha a fiatal fél az én-vesztéstől, a másikban való feloldódástól, akkor kerüli ezeket a helyzeteket, aminek következtésben elmagányosodik. Alkotóképesség a stagnálással szemben: az alkotóképesség generativitás a felnőttkor feladata, olyasvalami létrehozása, ami túlél bennünket pl.

A személyiségzavarban szenvedők jellemzői

Ellenkező esetben a stagnálás állapotában a személy képtelen a jövőnek szentelni magát, csak saját szükségleteivel van elfoglalva, önmagába zárul, élete sivárrá válik. Én-integritás a kétségbeeséssel szemben: az időskor az érettség időszaka, a visszatekintés és számadás ideje, amely pozitív esetben az integritás teljesség élményét hozhatja.

Látás és szem problémák: mit nem akarunk meglátni?

Az élet alkonyán a személy képes elfogadni, hogy élete egyszeri és megismételhetetlen és képes együttélni a múlttal. Ennek hiánya azonban kétségbeeséshez és halálfélelemhez vezet. Az éretté váláshoz szükséges az összes előző szintnek megfelelő én-minőség kifejlesztése.

Piaget kognitív fejlődéselmélete Jean Piaget francia pszichológust tartják a fejlődéslélektan atyjának, neve a kognitív fejlődés kutatásában elért eredményeivel vált ismertté.

2.2. A pszichológiai fejlődés és sajátosságai

Elméletének alapfogalmai az asszimiláció és az akkomodáció, amely két, dinamikus egyensúlyban lévő folyamatot jelöl a kognitív fejlődés szolgálatában. Definíció Az akkomodáció során a gyerek a világról kialakított sémáit a fejében lévő reprezentációit hozzáilleszti a valósághoz, a tudását illetve viselkedését a külvilági mintához igazítja, ennek megfelelően változtatja meg.

A két folyamat egyensúlyra törekszik, ez a kognitív fejlődés egyik fő hajtóereje. Piaget elméletének jellemzője, hogy hangsúlyozza a gyermek aktív szerepét a világ megismerésében és saját értelmi fejlődésében aktív viselkedéses és mentális erőfeszítést tesz, a megismerés belső hajtóerő.

A látás fejlődése - Mit látnak a gyerekek?

Klasszikus elméletében az értelmi fejlődés négy szakaszát határozta meg. Elképzelése szerint a szakaszokon belül inkább mennyiségi változás jellemzi az értelmi fejlődést, a szakaszok közötti átmenet számítógépes és látási szabályok minőségi változást hoz a kognitív működésben. Szenzomotoros szakaszban év a világ megismerését az ún.

A csecsemő és a kisgyermek ebben az időszakban a környezetében megjelenő ingermintázatokra ad cselekvéses választ, vagyis bizonyos helyzetekben bizonyos viselkedések jelennek meg nála, állandó reprezentációk még nem alakulnak ki pl. A tárgyállandóság a szimbolikus reprezentációk megjelenésével kezd kialakulni.

Bepillantás az anyaméhbe

Műveletek előtti szakasz év jellemzője, hogy a gyermek még nem tud szisztematikus mentális műveleteket végrehajtani pl. Látásmódja egocentrikus, vagyis nem képes egynél több szempontot egyszerre érvényesíteni a gondolkodásban, amelyet erősen meghatároz a saját szemszögből észlelt valóság. A nyelvelsajátítás erre a szakaszra esik. Konkrét műveletek szakaszában év a gyermek már képes mentális műveletek végrehajtására, vagyis képes tárgyakat és cselekvéseket csoportosítani, átalakítani, sorba rendezni stb.

További jellemzője ennek a szakasznak, hogy a gyermek képessé válik a szabálykövetésre, valamint a decentrálásra más nézőpontjából is képes megvizsgálni egy problémát vagy eseményt.

Formális műveletek szakasza év az absztrakt gondolkodás kialakulásának időszaka. A serdülő már térbeli és időbeli távlatokban illetve absztrakt eszmékről, értékekről, erkölcsi elvekről is tud gondolkodni.

Csupa hasznos

A problémamegoldási folyamat szisztematikussá válik, képes hipotézisek felállítására és azok következetes ellenőrzésére. Piaget elmélete bár óriási hatást gyakorolt a XX. Elméletének egyeduralmát felváltották a mai alternatív kognitív fejlődéselméletek, a nativista-modularista illetve a neokonstruktivista megközelítések Győri, Kohlberg erkölcsi fejlődéselmélete A társadalmi normák, a helyes viselkedés szabályainak elsajátítása összefügg a kognitív képességek fejlődésével.

Lawrence Kohlberg amerikai pszichológus Piaget erkölcsi gondolkodásra vonatkozó elképzeléseit terjesztette ki a serdülő- és felnőttkorra, és leírta az erkölcsi ítéletalkotás fejlődésének szakaszait 2. Meghatározta az erkölcsi fejlődés prekonvencionális, konvencionális és posztkonvencionális szintjeit és ezekhez szakaszt rendelt Kohlberg,idézi Atkinson és mtsai,