A látomásommal vagyok, Dán 8 | Biblia. Szent István Társulat fordítása | Kézikönyvtár

Vidám kölyök A látomásommal vagyok mindig, de nemtudom meddig tart még, mivan hogyha elbukom? Fel tudom-e mutatni amiért felkelek naponta fizetés havonta a habokba mit kapok ma?

Ja hát mit is kaphatnék? Egy pillant és a szív hasad szét Erősnek gyenge vagyok, de gyengének erős Magamért vagyok a felelős Vágyam a rapbe', vállveregetve törődöm bele hogy a zene lett az életem összekötődöm vele ágyam a csendbe váltom, látom az álmom, látod barátom rendet teremtek mert volt egy látomásom pénzért nem kell boldogság, inkább másét állom ettől vagyok igazi a gödröt "átsétállom" de lehet lemerülök, hogy feltöltődjek élnem kell talpam alatt mélytenger, de megküzdök a jégheggyel Rebi: Mennyit ér a szó, hogyha nincs tett?

Gyáva ember álmodni sem mer Kell a szív, kell az ész is Hinned kell, mégha félsz is Mennyit ér a szó, hogyha nincs tett? Fájdalmadat százszor újraéled Így ami fájt elmúlt régen Bédé: kikattanva fújnám az ördögöt a falamra nemtudom hogy mivan, nem számoltam a kamattal Követelem a szépet, nem érem be pár falattal borítóról ítélnek nem mutatom a belsőmet napsütés volt akkor is amikor már az eső ment rongyá áztam, éheztem és fáztam dolgok mire nem vártam, megváltozott mit vágytam nem bántam, nem bánom amit eddig tettem sok mindent elvetettem persze, hogyha tehettem örök nyomok a lelkemben mindig megmarad tudod gyűlölöm azt ha valaki letagad apró sebek néha eggyé válnak igen az idő gyógyít, A látomásommal vagyok a hegek még fájnak próbálok lazítani, de A látomásommal vagyok megfeszülök olyan sráccá válok akit lassan már nem becsülök nem az van amit akarok, nem az van amit szeretnék a válogatós fajtámat, de ez ellen mit tehetnék?