3 vonalas látvány, Navigációs menü

A horizonton túlra a föld görbülete mögé nem láthatunk. A látott dolgok helyét, kiterjedését, távolságát a néző saját térbeli helyzetéből kiindulva értelmezi. A mozgás sebessége lehet kicsi, nagy vagy változó, de rendszerint folyamatos, így a látvány elemeinek mozgása is az.

Médiatár A következő fejezetben számba vesszük a mozgóképek azon formai elemeit, amelyek egy elemzés során figyelemre tarthatnak számot. Természetesen minden olyan apróság is tárgya 3 vonalas látvány az elemzésnek, ami a legkisebb módon is érzékelhető benyomást kelt a nézőre, de itt csak azokat a formai vonásokat tárgyaljuk, amelyeket a legtöbb mozgóképes alkotás felhasznál esztétikai hatások kiváltására.

Napoleon Endgame: France 1814

Ez a mozgóképek esetében három dimenzióban történhet: a látvány, a hang és az idő dimenziójában. Ebben a sorrendben fogjuk tárgyalni a mozgóképek formai összetevőit, és megnézzük külön-külön és egymáshoz való viszonyukban is azt a szerepet, amelyet az esztétikai hatások kiváltásában az egyes eszközök betölthetnek.

Az, ahogyan a mozgókép elemeit sorra vesszük, nem felel meg az elemzés menetének. Nem kezdünk minden elemzést a képek elemeinek lebontásával, és nem minden elemzésnek kell kitérnie például a kép és a hang sajátos viszonyára.

Itt az eszközöket soroljuk föl, és azt az elemzőnek kell eldöntenie, milyen eszközöket használ 3 vonalas látvány elérésnek érdekében. A mozgókép mint látvány Közhely, hogy a mozgókép nem állóképek sorozata, még ha műszakilag ez így van is.

Mégis, a mozgóképek vizuális hatásait hasonló elvek szerint hozzák létre, mint az állóképekéit, és kompozícióikat lényegében ugyanazok a tényezők határozzák meg, mint az állóképekéit. A képalkotás mindig önkényes.

Az, hogy mi látható egy filmképen, arról minden esetben és minden részletében egy szerzői akarat dönt. Ez természetesen csak a játékfilmekre igaz ezzel a szigorúsággal, hiszen a dokumentumfilmek esetében sok véletlen tényező is szerepet játszik abban, hogy milyen tárgy kerül a képre. Az operatőr döntése a képalkotáskor alapvetően két tényezőn múlik: 1. Mi legyen a kép meghatározó tartalmi motívuma; 2.

A mozgókép mint látvány

Milyen legyen a kép kompozíciója. A képek kompozíciójának legelső tényezői a képek határai, azaz a képkivágat. A mozgókép esetében a kép fizikai kerete lényegében virtuális, hiszen a kép gyakran változik, ezért a vetítővászon széle önmagában nem vehet részt a kép megalkotásában.

• Szabadbölcsészet
• Надо было идти помедленней, - проговорила Николь, тяжело дыша, когда они в последний раз помахали рукой оставшимся с площадки под куполом.
• Levél látási teszt

De éppen ezért maga a kép kompozíciója vonja meg saját határait, és jelöli ki saját keretét. A kép kerete - főleg a mozgókép esetében - bizonyos mértékig mindig önkényes.

Ez azt jelenti, hogy, jóllehet a képet alapvetően a rajta látható látvány határozza meg, ahogy haladunk a képek szélei felé, egyre kevésbé fontos elemeket látunk, és ezért egyre kevésbé a tartalmi, és egyre inkább tisztán kompozíciós tényezők döntenek arról, hol vágja el a keret a látványt. Ha 3 vonalas látvány a kép egy sort ábrázol, azt, hogy a képkeret hol vágja el a sort, többnyire nem az fogja meghatározni, hogy ki van a sor vége felé, hanem az, hogy a kompozíció alapján hol legyen ez a határ.

Általában elmondhatjuk, hogy ha egy képen fontos információ van, az nagy valószínűséggel nem a kép szélén, hanem a közepe felé lesz található.

A fenti kép kompozícióját egyértelműen a középen látható függőlegesen fölfelé hajló növény, és az ívét alul folytató középső nőalak határozza meg, aki az előtérben 3 vonalas látvány nincs elfátyolozva.

A kép keretét úgy határozták meg, hogy ez a nőalak és a mögötte magasodó növény nagyjából középen helyezkedjen el, és nagyjából két egyenlő részre ossza a képteret, valamint, hogy a jobb szélen érzékelhető legyen a sor kígyózása.

A szemlélőhöz közelebbiek nagyobbnak, a távolabbiak kisebbnek látszanak, a mélységbe vezető vonalak pedig egymáshoz közelednek, és látszólag egy távoli pontban, az ún. Ha mindez geometriai precizitással párosul, akkor érvényesül a centrális perspektíva, a korai reneszánsz quattrocento [1] nagy felfedezése ez lásd pld. Piero della Francesca toszkán festő alkotásait, s főleg Leonardo da Vinci alkotásait, Utolsó vacsora c.

A bal szélen található nőalak, akinek az arca fedetlen valószínűleg csak kompozíciós okokból került a képre, és a fotósnak nem volt fontos, hiszen félig levágta az arcát.

Ha teljes egészében látszódna, túlságosan elvonná a figyelmet a középső kisebb nőalakról. Az is nyilvánvaló, hogy a hátsó sor egyetlen alakja sem játszott fontos szerepet a keret meghatározásában, hiszen ők nem is vehetők ki jól.

Perspektíva

Annak érdekében, hogy a képek határai valamilyen lezárt keret benyomását keltsék, a képek alkotói igyekeznek 3 vonalas látvány képek szélein vizuális támpontokat keresni. Ilyen vizuális támpont a fenti képen a bal szélen látható fedetlen arcú nőalak, látás a mínusz 4-nél kissé elüt a többségtől, tehát valamilyen értelemben figyelemfelkeltő, illetve a kép jobb szélén a bekanyarodó sor, ami jelzi, hogy ez a téma erről az oldalról már nem folytatódik tovább.

A képkivágat egy adott vizuális téma valamilyen kompozíciós elv szerinti bekeretezése. A képkivágatot három dolgot határozza meg: Mi legyen a képen? Milyen közel legyünk hozzá?

Hol legyenek a látvány határai? Az első szempont nyilvánvaló, hiszen a kép valamiről készül, és a komponálás során a legfőbb szempont az, hogy a főtémára irányuljon a kamera, és ez a téma foglalja el a fő helyet a képen. A második szempont már annak a kérdése, hogy a főtéma körül mennyi helyet hagyjunk, mennyire töltse be a képet.

A mozgókép készítésben különféle képsíkokról beszélünk aszerint, hogy a kamera milyen messze van a tárgyától. A harmadik szempont kijelöli a látható tér határait.

A képsíkok Azután, hogy az alkotók eldöntötték, hogy mi legyen a kép fő témája, a következő kérdés rögtön az, hogy milyen közelről lássuk ezt a főtémát, másképp fogalmazva, hogy mennyire töltse be a képet, és mennyi helyet hagyjon más képi motívumoknak. Ennek a döntésnek óriási jelentősége van, mind a rendezés, mind a dramaturgia szempontjából. Egy tárgy 3 vonalas látvány nem ugyanazt fejezi ki távolról, mint közelről, ha sok más dolog látható mellette, vagy ha csak egyedül látható a képen.

• Perspektíva – Wikipédia
• Господь одарил меня удивительной жизнью и невероятными богатствами.
• Mit kell tenni látás nélkül

Nem mindegy, hogy egy cselekvésnek látjuk-e a környezetét is, vagy csak szűken magát a mozdulatot, és nem mindegy, hogy látjuk-e egy mozgás irányát is, vagy csak magát a mozgást. Más hatást kelt egy ember, ha csak az arcát vagy a kezét látjuk, mint amikor az egész teste ott van előttünk. A rendező is annak alapján adja az instrukciókat a színészeknek, hogy mennyi fog látszani belőlük. És akkor még nem is beszéltünk mindennek az anyagi kihatásairól.

Pusztán egyetlen 3 vonalas látvány megváltoztatása milliós költségekkel járhat.