3. jövőkép mennyibe kerül a művelet
A desztinációmenedzsment folyamata, tevékenységei Számos tradicionális üdülőkörzet számára a stagnáló, vagy csak alig bővülő piacon a versenyképesség biztosítása jelenti manapság a legnagyobb kihívást. Ez azonban nemcsak az egyes turisztikai szereplők részéről — beleértve a településeket is —, hanem az adott helység illetve régió teljes turizmuságazatától is a tervezés és menedzsment új formáit követeli meg. Az eddigi leginkább gazdaságilag domináns kezdeményezések változatos tartalma ellenére a desztinációmenedzsment alapvetően azt a célt követi, hogy az üdülőterületek versenyképességét kooperatív problémamegoldás révén erősítse.
Tevékenységének alapja az innovatív minőségi termékfejlesztés, a konzekvens pozicionális és differenciálási stratégia alkalmazása.
A desztinációmenedzsment alapja a desztináció egzakt meghatározása, mely jelenleg az egyik legeklektikusabb fogalma a turizmusnak. A turisztikai desztináció értelmezése A desztináció a turisták által kiválasztott földrajzi területegység, amelynek geográfiai és történelmi szempontból is egyedi jellemvonásai vannak.
- James L.
- A deuteranopia a látásról szól
- Gyenge látástól szenved
- Они переговаривались друг с другом и еще с кем-то, но, конечно .
- A mitológiai világkép velejárója
- SAP képzés és tanúsítás
- 4. látomás 60-nál
Ez a területegység az attrakciók megjelenésének a helyszíne, amelyek összekapcsolódnak a turisztikai infrastruktúrával és a szolgáltatásokkal, végső soron egy szolgáltatási és programcsokrot nyújtva a desztinációt felkereső vendégeknek. Így mindenekelőtt olyan régiók általános megnevezését jelentené, melyeket a turisták utazási 3. jövőkép mennyibe kerül a művelet választanak ki, s amelyek bizonyos ismertetőjegyek alapján összefüggő tereket alkotnak. A turisztikai desztináció meghatározó elemei között Buhalis, D.
Jól látható, hogy Buhalis elsődlegesen az alkotóelemekre koncentrál és kevésbé az egyes elemek közötti kapcsolatrendszerre. Az UNWTO os konferenciáján a desztinációt olyan fizikai helyszínként jelölték meg, ahol a turista legalább egy éjszakát tölt el.
Tartalmazza a turisztikai vonzerőket, termékeket, kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyek biztosítják a legalább egy napi helyben tartózkodást.
Ingyen lakás: mennyibe fog ez nekünk kerülni?
A fogalom azonban tágabb értelmezést is feltételez, s nem kizárólag térbeli 3. jövőkép mennyibe kerül a művelet szorítkozik. A desztináció azokat a különböző kínálati szereplőket is magában foglalja, amelyek biztosítják az ott-tartózkodáshoz szükséges létesítményeket és szolgáltatásokat — s így a desztináció egyaránt értelmezhető utazási célként valamint turisztikai termékként is.
Ezt a megközelítést erősíti Bieger, Th.
A desztinációk ezzel a turizmusrendszer központi elemeivé válnak, mivel keresleti szempontból homogén kínálati egységeket alkotnak, 3. jövőkép mennyibe kerül a művelet biztosítják a turisták számára a különböző szolgáltatásokat; s bár a szolgáltatások összeállítása kollektív módon zajlik, azok egymástól függetlenül is teljesülnek. Mindemellett a kínálati paletta nem állhat csupán különböző szolgáltatók eltérő minőségű termékeinek összehangolatlan egymás mellé állításából, mivel a vendég rendszerint nem a különböző vállalkozások alapján differenciál, hanem a desztináció minőségét összességében értékeli.
A desztináció számára éppen ezért ember panorámás látás egy bizonyos fokú rendezettség, hogy valóban versenyképes egységként léphessen fel és tevékenykedhessen.
Az ottani üdülőhelyek szerkezete és szervezettsége alapján valójában egy üzemgazdasági értelemben vett menedzsmentről beszélhetünk, mivel azt gyakran egy vállalkozásként illetve holdingként szervezik meg, azaz egy domináns vállalkozás tulajdonában vannak a legfontosabb szolgáltatási egységek — hotelek, sportlétesítmények, szabadidőközpontok stb.
Eközben a koncepciók — pontosabban azok a kezdeményezések és intézkedések, melyeket desztinációmenedzsmentnek neveznek — nagyon különböző, és eltérő hatáskörű tartalmakat foglalnak magukban. A desztinációmenedzsment eredeti, észak-amerikai modelljét kétségkívül nem lehet minden további nélkül az európai viszonyokra alkalmazni.
Egy ily módon centralizált irányítás nálunk nem lehetséges az évtizedek alatt kialakult szereplők miatt.
Az egyenlőtlenül nagy számú kis- és középvállalat révén elsősorban olyan sokszereplős helyzet alakult ki, amely egy intézményeket és vállalkozásokat egyaránt felölelő menedzsmentforma kialakítását indokolná.
A desztinációmenedzsment a turisztikai fejlődést meghatározó összes paraméter integrált figyelembe vételére is törekszik, mellyel túlmutat mind a projektmenedzsment, mind a turizmusmarketing területén.
Bár a sikeres 3. jövőkép mennyibe kerül a művelet mindkét szegmens fontos alkotórésze, önmagukban mégsem képesek a desztináció egységként való irányításának feladatát ellátni.
A desztinációmenedzsment így az irányítás egy új minőségét testesíti meg, mivel a középpontban a speciális vendégszegmensek számára összeállított kínálati és szolgáltatási csomagok állnak. A desztinációmenedzsment teljes hatásában azonban csak akkor képes kibontakozni, ha — a tervezési és kivitelezési intézményekkel szoros együttműködésben — egy tartós kooperációs- és irányítási folyamattá tud alakulni.
Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha rendelkezésre áll a településeken túlmutató kooperáció, az informális tervezés, illetve a közös problémamegoldás erősítésére vonatkozó politikai akarat.
Ebben az összefüggésben utalni kell arra, hogy a desztinációmenedzsment keretei között kidolgozott intézkedési és eljárási program jogi szempontból nem kötelező érvényű.
A kivitelezés kritikus pontjává válhat, hogy a kötődési hatás csekély, illetve egyáltalán nem is létezik. Egy ilyen fajta intézkedési és eljárási programban sem a települési és területi igazgatás, sem a közösségi turizmusszervezetek, a magánszolgáltatók pedig még kevésbé kötelezik el magukat.
Maga a desztinációmenedzsment szervezete nem gyakorolhat felsőbbrendű nyomást például fiskális eszközök formájábancsak meggyőző erejével és szaktekintélyével képes az intézményekre hatni, melyek végső soron a gyakorlatba ültetik át az intézkedéseket. Problematikus az is, hogy a mai napig nem léteznek objektív sikerességi kritériumok és indikátorok a desztinációmenedzsment hatékonyságának mérésére. Az általánosan elfogadott indikátorok hiányából az a veszély fakad, hogy az egész eljárás — és ezáltal az egész folyamat is — legitimációs problémákkal szembesül.
{{failTitle}}
Amennyiben a desztináció menedzsment az együttműködés-orientált turizmusfejlesztés innovatív eszközeként kíván hosszú távon érvényesülni, akkor olyan kritériumokat kell meghatározni, amelyek segítségével egyben mérhetővé is válik. Egy ilyenfajta indikátorrendszer középpontjában olyan kritériumoknak kell állniuk, mint értékteremtés a régió számára, a vendégek és a helyi lakosok elégedettsége, a környezethasználat valamint egyéb, hasonló léptékű tényezők, amelyek a turizmusfejlesztés fenntarthatóságát biztosíthatják.
További sikerességi faktor, hogy az érdekcsoportok számára a desztináció képében létezik egy közös identifikációs pont. A kompromisszum- és kooperációs készség elengedhetetlen feltétele az összetartozás érzésének, valamint a desztinációhoz kapcsolódás tudatának felépítése. Döntő lesz ezek alapján, hogy a releváns szereplők készen állnak-e a párbeszédre, illetve együttműködésre. A desztinációmenedzsment folyamata, tevékenységei A menedzsment a turizmusban egy olyan folyamatos szervezési feladatot lát el, melynek célja, hogy a szolgáltatók illetve a háttérterületek közötti horizontális és vertikális integráció megteremtése által növelje, valamint tartósan biztosítsa az értékteremtést.
A desztináció menedzsment így a következőképpen határozható meg: egy adott régió turisztikai kínálatának közös tervezésen és irányításon alapuló fejlesztése, szervezése és értékesítése; célja a turizmusfejlesztésben érdekelt illetve abban résztvevő csoportok érdekkülönbségeinek kiegyenlítése.
Átfogó és összekötő szemlélettel rendelkezik, emellett nagy hangsúlyt fektet szolgáltatók együttműködésére a térségi turizmusfejlesztési folyamatok alakításában. Az erőforrások összerendezése által olyan szinergia-hatás érhető el, hogy ezzel a desztináció teljességében is továbbfejleszthető. A fent vázolt célokból levezethetőek azok a feladatok, amelyekkel a desztináció menedzsment keretein belül kell foglalkoznunk.
Egy turizmusszervezet ebben olyan minőségben funkcionál, amely értékeli, s ennek megfelelően átalakítja a kommunikációs és együttműködési struktúrákat, biztosítja az erőforrások összehangolt alkalmazását, valamint felügyeli és gyorsítja az egyeztetett intézkedések gyakorlatba ültetését.
A desztinációmenedzsment feladatait átvevő turizmusszervezet számára nem szükségszerű, hogy újonnan jöjjön létre. Jövőkép és tervezés Mivel a turizmusban a magánvállalkozások és a közintézmények együttesen alakítják a terméket, az elérni kívánt fejlesztési célok kérdésében is egyet kellene érteniük.
Ebben nyújt segítséget a tervezési eszközként szolgáló, közösen kidolgozott jövőkép.
Sajnos hallottuk ezt már korábban magának a kormánynak a szájából is, számolni. Moderáld ki nyugodtan, ha ez politizálás, de én tényleg nem értem, ennyire hülyék? Mert ami intézkedés azért van, hogy lophassanak, azt értem. De ami mögött látszólag nincs ilyen szándék van ilyen?
Ekként a közérdek intézkedései, illetve a turizmusgazdaság számára orientációs keretként szolgál. Jövőkép, mint irányadó célkitűzés csak akkor fejtheti ki eredményesen hatásait, ha a desztináció minden felelős szereplője részt vesz annak kialakításában és továbbvitelében.
Az érdekkülönbségek harmonizálása és érdekképviselet A többi gazdasági ágazathoz hasonlóan a turizmus is különböző érdek- és jogosultsági csoportok területén tevékenykedik. E csoportok a szolgáltatók, a 3.
jövőkép mennyibe kerül a művelet érdekcsoportok és a nyilvános érdekcsoportok körébe sorolhatóak, miközben a turizmusszervezet a szolgáltatók és a nyilvános érdekcsoportok metszetében helyezhető el.
A terveket érintő konfliktusok nemcsak az érdekcsoportok között, hanem még az egyes csoportokon belül is jellemzőek: például a szállodaiparban, turisták csoportjaiban a különböző vendégcsoportok helyenként nagyon eltérő igényei és elvárásai ; vagy a helyi lakosság körében beállítottságuk jórészt attól függ, hogy a lakosság gazdaságilag profitál-e, vagy inkább csak a terhelést érzékelik.
A desztináció menedzsment feladata az egyes érdekek kiegyensúlyozása oly módon, hogy a csoportok továbbra is érdekeltek maradjanak a turizmusban való részvételben, illetve készek legyenek ahhoz hozzá is járulni. A szolgáltatók, a nyilvánosság és a lakóközösség keresztmetszetében álló turizmusszervezet feladata továbbra is az, hogy a település és más nyilvános érdekcsoportokkal szemben a turizmus érdekképviseleti szerveként lépjen fel.
Mivel a turisztikai szolgáltatókat jelentősen befolyásolják a politikai és adminisztratív döntések, ezért a turizmusszervezet a politikát szakmai szempontú tanáccsal tudná ellátni.
Ebből kifolyólag mindkét oldalnak törekednie kell arra, hogy a településeket és a térséget érintő általános fejlesztési célok kijelölésekor a turizmusszervezet beleszólási jogot kapjon. Kínálatfejlesztés A desztináció menedzsment egyik legfontosabb feladata a közjavak és -kínálatok rendelkezésre bocsátása.
Mivel az egyes kínálati területek puszta összeadásával szállás, 3.
A jól látható cél az ügyfélkör mind korszerűbb, gyorsabb, dinamikusabb kiszolgálása. A napokban nyitották új üzleteiket Pesten, a fővárosi agglomerációban és vidéken. A raktári készletek jelentős többségét áttekinthető, bevásárlókocsikkal is körbejárható formában magában a boltban helyezték el. A kínálattal, a szolgáltatásokkal, a központ mellett el kell jutni vidékre is. Az igaz ugyan, hogy a roadshow programok 2 1 1.
jövőkép mennyibe kerül a művelet, sport, szórakozás stb.
